Érdekes

Undorító szex és szagok? Ez történik ilyenkor bennünk

  • Szerző:nuus
  • 2022.07.07 | 14:18

Az émelygés életet menthet. De egyeseknek erősebb a gyomruk, míg mások mindentől frászt kapnak. Min múlik mindez? Van is egy szakirány, ami ezzel foglalkozik: az undortan lényege azt boncolgatni, mit érzünk egy-egy, gyomrot felkavaró esetnél.

Persze arra, hogy mi veszi rá az önként jelentkezőket egy ilyen vizsgálatra, arra nem tér ki Val Curtis professzorasszony, aki nemrégiben lefolytatott egy különös tesztet. A London School of Hygiene and Tropical Medicine szakemberének a területe a környezetünk egészsége, aki hetvennél is több helyzetben mérte az alanyok undorát. Skálázni kellett az érzéseiket, mit vált ki belőlük például az a gondolat, hogy egy rühes, öreg macska a lábukhoz dörgölőzik, vagy hogy mezítláb egy meztelen csigára taposnak. Esetleg, hogy kezet ráznak egy sebes ujjú valakivel, vagy hogy egy barátjukról kiderül: elgázolt állatot fogyaszt. Esetleg gennyet látunk szivárogni egy nemi szerven lévő sebből, illetve rájövünk: a szomszéd a hátsó kertjében székel… és a sor folytatható a végtelenségig.

kép: pexels

A mélyenszántó tanulmány hatféle viszolygást különböztet meg:

    • rossz higiéné,
    • fertőző állatok,
    • szexuális viselkedés,
    • szokatlan látvány,
    • sebek-fertőzések jelei,
    • illetve romlott ételek

Egy szerkezet rajzolódott ki, az undor tárgyait illetően: ez a hat csoport váltja ki azt a bizonyos érzést. Az érzelmek pedig eltérő cselekvésre ösztönöznek. Olyasmire sarkallnak, hogy elkerüljük a számunkra veszélyes helyzeteket. Például ne együnk olyan ételt, amitől lebetegszünk, ne érjünk nedvező sebhez, ne szexeljünk olyannal, akiről tudjuk, hogy fűvel-fával kamatyol, és valószínűleg csótányt sem fogunk dédelgetni. Beigazolódni látszik tehát a feltételezés, hogy az undor szerepe az, hogy elkerüljük a fertőzéseket, rosszullétet.

Korral jár

A kicsi gyerekeknél még nincs erőteljesen jelen az undor. Nagyjából kétéves korban, a szülőkről való leválás kezdetén indul be ez az érzés. 30-40 éves korunkig felfut, majd később hanyatlani fog.

A nők azok, akik hajlamosabbak undorodni, míg a férfiak kevésbé. Kiderült az is, hogy bizony javítja a reprodukciós esélyeinket, ha elkerülünk káros behatásokat.

Az emberiség fejlődése során kiderült, megérte az anyának a gyerekre odafigyelnie, és extra finnyásnak lennie – így úszhattak meg sok betegséget. A pici, tőlük függő gyerekek biztonságát is garantálni kellett, így akármilyen ételt se adhattak nekik. Illetve a kicsikre veszélyes, beteg embereket is kiszúrták a környezetükben.

A szex is undi?

Ha a szexuális magatartásokat szemlézzük, kiderül, hogy a promiszkuitás azért kelt visszatetszést, mert az illető (nő) könnyebben elkaphat nemi betegségeket, ami a fogamzó képességét csökkentheti, és a várandósságban is okozhat problémákat. A férfiaknak könnyebb dolguk van gyermeknemzés szempontjából, és Curtis szerint az aktív nemi életet élők még akár jó színben is feltűnhetnek. Némi túlzással mondva, a rizikós magatartást néhány nő a bátorság és az erő megnyilvánulásának tarthatja, ami miatt gyermekei apjának választja az alanyt.

Az undor érzésének további kihatásai is lehetnek:  ha valaki egy előnytelen, mocskos ruhát visel és megszólják érte, akkor azt zokon veszi. Viszont nem is fogja többet magára húzni azt a cuccot, hogy ne okozzon kellemetlenséget másoknak, így a viselkedése is megváltozik. Ám ha azt mondjuk:

Elloptad a pénztárcámat, ez undorító!

azzal megszégyenül az illető, és máris jobb hely lehet a világ: még jó erkölcsre is nevelhet ez az érzés. Egészség megőrző kampányokban is bevethető a zsigeri undort kiváltó képanyag.

Más tudósok tágítják a kört: a viszolygás nem csak a kórságok elkerülése miatt fontos:

Akik érzékenyebbek, azok több területen óvatosabbak is.

véli Simone Schnall, a Body, Mind and Behaviour Laboratory vezetője. A Cambridge-i Egyetem kísérleti szociál-pszichológusa szerint az általános veszély-érzettel kapcsolatos ez a fokozott iszonyodás. Az anyagi kockázatokat, az extrém sport veszélyeit és a szerencsejáték buktatóit is jobban leszűrik.

A népszerűtlen helyzeteket is hamarabb észreveszik az undorra hajlamosabbak: például ha a többséggel szemben kell szót emelni, vagy a felettesekkel elbeszélgetni egy kényes témáról. A kellemetlen szituációkat is azonnal észreveszik.

Erre születni kell?

Még Schnall szerint sem egyértelmű erre a válasz: biztos, hogy a tanulásnak is van szerepe abban, ahogyan kialakul ez az érzékenység.

Hozzáértem, és megbetegített.

Az angol „disgust” – nem guszta – kifejezés a XVIII. században került először említésre, az érzelemtörténész, Richard Firth-Godbehere szerint.

Akkor gyorsan fel is kapták, úgy látszott, nagyon eltalált valamit, ami eddig hiányzott a szókincsből.

Már Charles Darwin is kutatta az undort, és arra jutott, hogy a világon mindenhol ugyanaz az arckifejezés ül ki az emberek ábrázatára, ha valamit taszítónak találnak: kitátják a szájukat és úgy bámulnak.

Míg Darwin örökletesnek vélte a jelenséget, addig Sigmund Freud azt gondolta, hogy azért egyenesedtünk fel, hogy a fejünk távol legyen a nemi szervünktől. Bezzeg az állatok lázadóbbak nálunk!

Paul Rozin pszichológus elmélete pedig az, hogy

minden, ami az állati sorunkra emlékeztetne minket, taszít.

Curtis szerint van olyan is, amikor indokolatlan az undorunk. A múltban a sovány, beteges külsejű, sebes, végtaghiányos alakokat elkerülték, nehogy valamit – például leprát – átragasszanak. Manapság a legtöbb halálos kór eltűnt a szemünk elől, csak a fejlődő országokban látni ilyen visszatetsző külsejű embereket. A „szokatlan külső” megnevezés elég embertelen:

Tudattalanul stigmatizálunk és elkerülünk embereket, akiknek például csúnya pörsenéseik vannak. Az a sejtésünk, hogy elkaphatunk tőlük valamit. Azt kellene tisztáznunk, hogy ha baj is történik, van gyógymód.

Illetve az erkölcsi „undorító” fogalma is korrekcióra szorul, hiszen kulturális jelentősége is megváltozott. Még Rozinék tették a Disgust-skálára a homoszexualitást, ami aztán később  lekerült róla.

Vannak univerzális állandók, például az ürüléktől való irtózás, de például a rovarevés mutatói javulnak: kiváló proteinforrás, amivel okosan kellene élnünk!

véli Firth-Godbehere, a Guardian oldalán.

 


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Színház
Kirúgják Udvaros Dorottyát?
  • szerző:nuus
  • 2024. 04. 09.