Tudomány
Állatok gyártják a világ legjobb légkondicionálóit
Hiába a modern mérnöki tudományok, a termeszek még mindig hatékonyabban tudnak szellőztetni.
Az emberi faj több ezer éve épít különböző épületeket, de nem a mi fajunk az egyetlen a természetben, ami saját magának építi meg a lakhelyét. A madarak fészkeiről, a pókhálóról vagy a hódok általa folyókon épített gátakról mindenki tud, sokszor viszont nem is gondolunk bele, hogy az állatok által emelt építmények jóval összetettebbek néhány összehordott, és sárral összetapasztott növényi ágnál.
13 Most Insane Animal Architects
13 craziest structures that animals actually build you won’t believe they’re real it’s shocking to see the architecture made by wildlife. Subscribe to Talltanic http://goo.gl/wgfvrr 6. Prairie Dogs There are plenty of burrowing rodents that live in the world, but the prairie dog is probably the most familiar to a lot of people.
Nem kell vasbeton és acél ahhoz, hogy relatíve nagy teherbírású építményeket hozzanak létre ezek az állatok, sőt, az evolúció évmilliói során azt is megtanulták például, hogyan kell biztosítani a lakóhelyük szellőztetését. Sőt, ez néha még jobban is megy nekik, mint az embereknek, akik bonyolult gépek segítségével intézik a légkondicionálást mondjuk a bányáikban vagy a felhőkarcolókban.
Ugyanezeket a helyzeteket az állatvilágban viszont a termeszek vagy a prérikutyák megoldják okos tervezéssel. Az It’s Okay To Be Smart videójában végig is veszik, hogy kik az állatvilág legmenőbb légkondiszerelői:
How Ingenious Animals Have Engineered Air Conditioning
Thanks to non-profit edX.org for sponsoring this video. Go to http://bit.ly/edXSmart to learn more about Harvard’s Architectural Imagination course or other classes from some of the top universities in the world. ↓↓↓More info and sources below ↓↓↓ Here’s a cool idea: SUBSCRIBE! ►► http://bit.ly/iotbs_sub Are humans nature’s greatest architects?
Ha párhuzamot kell találni az emberek felhőkarcolóira, akkor adja magát az összehasonlítás a termeszvárakkal. Sőt, ha az építők méreteit nézzük, a legnagyobb termeszvárak sokszorosan verik magasságban a legnagyobb felhőkarcolókat, csak utóbbi esetében nem az emberek, hanem a várban tenyésző gombák és termeszek számára kell biztosítani a friss levegőt. Amíg viszont az emberi építményekbe szellőzőcsatornákon keresztül pumpálják be a friss levegőt, addig a termeszvár maga válik egy nagy tüdővé a fizika törvényeinek megfelelően: a vár belső ás külső része között fennálló hőmérséklet különbség által kiváltott nyomáskülönbség forgatja a levegőt automatikusan.
Nappal a nap sugarainak hatására a vár fala felmelegszik, belül viszont hűvös marad. Éjszaka aztán a fal gyorsabban lehűl, mint a termeszvár addig szintén felmelegedő belseje, így az egész nap fennálló hőmérséklet különbség miatt folyamatos a légmozgás, és a szén-dioxid és oxigén cserélődése. Nem rossz ez ilyen kis rovaroktól.
A föld alatt lévő járatok szellőztetését szintén elsajátította az állatvilág az evolúció során, ebben például a hangyák elég nagy mesterek, de a rovarok mellett a járatokat fúró emlősök sem szeretnének megfulladni a föld alatt, úgyhogy nekik is valahogy meg kell oldani a szellőzést. Ennek pedig pofonegyszerű a módja, mégpedig a bejárat köré emelt kis domb.
Nem a földet nem azért túrják oda, hogy legyen honnan szétnézni a vidéken, vagy leszánkózni télen, és nem is ez gátolja meg, hogy befolyjon a víz. A hangyaboly felett elfújó szél szintén nyomáskülönbséget hoz létre, ami kiszippantja az elhasznál levegőt a járatokból, az üregrendszerbe pedig a dombnál alacsonyabban lévő nyílásokkal rendelkező szellőző járatokon áramlik be az oxigénben dús friss levegő.
Ezt a technikát használják a hangyák, de így szellőzik a prérikutyák ürege is. Úgyhogy ami első ránézésre csak egy kis földkupacnak tűnik nekünk, az valójában a világ legmenőbb légkondija!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
