Lélek
Még a manchesteri terrortámadás fotói is okozhatnak poszttraumás stresszt
Az idegtudomány szerint ne kattints feleslegesen horror képekre.
A nem kívánatos emlékek kitörlése már jó ideje kihívás a neurobiológusok számára. Azt kívánjuk, bárcsak működne a dolog. A május 22-i brit terrorcselekmény látványa és a hallott beszámolók is még jó ideig hatással lesznek ránk – véli a Guardian.
Az ilyen események egy traumaepicentrumot hoznak létre. Azok, akik jelen voltak, vagy tanúi voltak a szörnyűség azonnali utóhatásainak, számolhatnak azzal, hogy poszttraumás stressz rendellenességük is lesz. A történések által keltett emlékeket máshogyan kódolják és erősítik meg, mint ahogyan a hétköznapi benyomásainkat szoktuk. Így gyengülnek le a flashbackek. Hogy ennek a mechanizmusnak az evolúció szempontjából van-e értéke, arra nem tudnak még biztos választ adni a szakemberek.
Egy közvetlenül megosztott telefonos felvétel önmagában még nem fog PTSD-t okozni, viszont veszélyezteti a nyomasztó emléknyomok létrehozását. Sokat elárul a szörnyű benyomásokról, hogy hogyan tárolja el őket az agy.
A kellemes emlékek ugyanis nem térnek vissza ugyanolyan mértékben, mint a mély sérülésekből származóak. Az érzelmi sokk, amit akkor éreztünk, amikor az adott emlék keletkezett, újra kiváltódik, amikor az emléket ismét előhívjuk.
Ha annyit megteszünk, hogy nem klikkelünk a leghátborzongatóbb képekre, máris bölcsen döntöttünk. Ezzel még nem magát a horrort vesszük semmibe.
Küzdenünk kell a szörnyűségek ellen, de úgy, hogy mi közben ne sérüljünk feleslegesen
javasolja Daniel Glaser neurológus, a King’s College London szakembere.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.