Utazás
Covid-kockázat, aminek az árát az utazó fizeti meg
Az egyszeri utazó úgy indul neki a harmadik Covid hullám utáni szezonnak, hogy biztos ez most egy olyan szezon lesz, amikor alig kell költeni, hogy pazarul érezzem magam, a nem annyira egyszerű görög pedig- aki az idegenforgalomból él - úgy indul neki, hogy ki tudja, meddig tart ez a szezon, aztán az árakat is így alakítja.
A görög kereskedő nép, minden pozitívumával és negatívumával. Ha alkalom van arra, a nakszoszi Iannis szemrebbenés nélkül számol napi 20-30 eurót is egy leharcolt 50 éves robogóért, persze, ha a potenciális bérlő hepciáskodik, akkor enged valamennyit, “csak mert barátok vagyunk”. Az ember legjobb barátja a kutya után ugye önmaga, ezért magára vessen az, aki nem néz alaposabban körbe a kikötőtől kicsit távolabb is, ahol ennek feléért is talál az ember egy sokkal jobb állapotú Hondát.
Persze, lehet neten is foglalni, de hiába írunk 2021-et, és hiába 50 M/sec a mobil letöltési sebesség a mobilon, a görögöknél valahogy az online üzletelés a (az idegenforgalomban legalábbis) nem hasít annyira, mint a mobilnet. Nem beszélve arról, hogy ha valami ott történik, annak az adóhatóság irányában is nyoma marad, amit meg esetenként egy-egy kereskedő inkább nem erőltet.
Számolnak a kiszámíthatatlansággal
A szálláskeresésnél persze adott az Airbnb és a Booking, de az ottani felárak miatt sokan a Facebook Marketplacen keresztül próbálnak előzetes helyváltoztatás után találni valami megfelelőt. Tekintettel arra, hogy a helyiek a helyiekkel jellemzően a helyi nyelven kommunikálnak, a Facebook automatikus fordítására hagyatkozhat ilyenkor az utazó. Az így lefordított hirdetések pedig vagy nincsenek összhangban a valósággal, vagy más elképzelések vannak a valóságról a feleknek. Gyakori ugyanis az a technika a görög szállásadóknál, hogy egy viszonylag baráti bérleti díjat tüntetnek fel a hirdetésnél. Ám amikor a második üzenetváltásból kiderül, hogy az a főszezon utáni időszaktól érvényes (októbertől júniusig), és a köztes időben pedig nagyjából 100 és 240 euró között adná ki a fapados bérleményét naponta, akkor adódik a kérdés, na de mégis, mi történt a piaccal, hogy egy erősen rusztikus és kényelmi fokozatokat tekintve a kalandvágyóknak való szoba-konyhát ilyen áron szeretnék kiadni? És ilyenkor természetesen jön az utalás arra, hogy a piac kiszámíthatatlan és a görög kormányzattól nem várhat segítséget az ember – ez mondjuk nem igaz, szinte minden érintett szektor és alkalmazott kapott támogatást tavaly november óta, persze, annak mértéke elmaradt a mindenkor remélt haszontól. Nikos Korres, a nakszoszi Oasis tulajdonosa nem méltatlankodik, igaz, a szokásos forgalom 30 százalékát sikerült csak az előző évben elérni. Mint mondja, az állami támogatás tisztességes volt, “nem csak pénzbeli segítséget kaptunk, hanem az állam átvállalta az üzemeltetéssel kapcsolatos díjakat hat hónapra” – mondja.
Covid-kockázat, aminek az árát az utazó fizeti meg
Ez ugyanakkor még nem csökkenti a kockázatot. Aminek a legfőbb oka idén is a Covid. A tulajdonosok számára fájóan közeli még a tavalyi szezon, amikor alig nyitottak a turistáknak (július közepe), nagyjából szűk másfél hónap után már jöttek az újabb szigorítások, amelyek mondjuk még mindig enyhébben voltak, mint a most érvényben lévők. Ennek ellenére tavalyi szezon erősen csonka volt, és bár a nakszoszi idegenforgalomban érdekeltek a jelek szerint jellemzően tartalékoló-tervezők, és ami biztos biztos, nem önmaguk ellenségei. Ezért aztán amit ma be lehet húzni bevételben, azt behúzzák, tudván azt, hogy nem lehet tudni, mit hoz a következő hónap, nem beszélve arról, hogy eleve vesztettek az idei szezonból már egy hónapot.
Ugyanakkor a görög szezon még csak most éledezik. A beutazási szabályok elég megengedőek (negatív PCR teszt, antigénteszt, oltási igazolás, igazolás arról, hogy már átesett a delikvens a betegségen), de sokaknál nem csak ez a döntő. Több európai országban Görögországból hazatérve is kell PCR teszt, emiatt aztán például az angol vendégek fájó hiányát saját bőrükön érzik a krétaiak – több angol család ugyanis inkább azt a pár száz fontot megspórolva nem görög nyaralást választ. Aztán persze, mindenki nézi, miként változik az ország besorolása, hátha lehet aztán mégis menni, már ha az adott légitársaság éppen nem törölte a járatát – mint ahogy számos esetben ez megtörtént ebben a hónapban, mondván, nem gyűlt össze elég utas a fapados járatra.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
