Utazás

Szubjektív-alsó: nomádkodjunk-e görög szigeten?

Digitális nomádnak lenni alapvetően jó dolog. Utazik az ember, ha megtetszik számára egy hely, nagyjából elég, ha talál magának egy jó munkaállomást, és már dolgozhat is. Sokan Délkelet-Ázsia valamelyik szigetére voksolnak, de mi megnéztük, mi a helyzet, ha az ember COVID-időkben Európán belül, de egy napsütötte görög szigeten próbál nomádkodni.

“Signiomi den milao Ellenika” – vagyis bocs, de nem beszélek görögül. Ez nem árt, ha megvan annak, aki elindul Hellasz világába. Nemhiába, a görög néplélek azt tartja, hogy tőlük származik nagyjából minden értelmes kifejezés, és aki nem beszéli a nyelvüket, az legalább mély főhajtás mellett kérjen elnézést ezért, és görögül. 

Amúgy a görögök sem törik magukat, ők meg az angollal állnak hadilábon – jellemzően olyan szigetekről beszélünk most, ahol főként görögök élnek, illetve görögök látogatják – de ezért ők nem kérnek elnézést, hiszen ők otthon vannak.  Ugyanakkor ha az idegen szól pár szót görögül, szélesebb a mosoly és túlcsordul az ouzo, de csak egy szintig ugye..

Xenosz maradsz, pajti, és ez így van jól

Messziről nézve egyáltalán nem tűnik rossznak
Messziről nézve egyáltalán nem tűnik rossznak

Nakszosz szigetén otthon lenni külföldiként nagyjából kizárt. Egyrészt hiába szed össze az ember annyi szókincset, hogy legalább ne rögtön vágják át, amikor fizetni akar, ettől még ő xenosz, vagyis idegen/vendég marad. És ezzel nincs is semmi  baj. A görög vendégszeretet és vendéglátást sok helyet méltatták már, és nem alaptalanul. Ugyanakkor másként fest a dolog, ha valaki nem két hétre, hanem a példának okáért két hónapra, vagy két évre telepedne le. (És most itt nem megyünk bele, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni, ha valaki uniós állampolgárként szeretné ezt megtenni, van jónéhány, ha valakit érdekel, őt kérdezze). A tartós vendég kicsit már nem vendég, kicsit már kevesebbet költene, akkor bizony kicsit már szalad össze a széles mosoly, ha valamilyen üzletről van szó. Mert természetesen minden a pénzről szól, hiszen a görög nemzetgazdaság jelentős bevételre tesz szert az idegenforgalomból és akik ebből élnek, azok igyekeznek a lehetőségeikhez mérten ki is használni. 

Alku, amit a görögök találtak fel inkább

“Bakkártyával 30, készpénzben 10 euró, per nap” – válaszolta Agia Ana településen a motorkölcsönzős, mikor a bérlet felől érdeklődtem. A görög alkumorál az nagyjából úgy fest, hogy vagy nagyon jó legyen az eladónak, vagy jó legyen az eladónak, de a vevőnek maximum éppenhogy csak megérje. Az államról pedig néha meg is feledkezik az eladó. A görög adók köztudomásúan és érezhetően magasak, mondjuk tekintve azt, hogy mennyire is általános a “hogyan játsszuk ki az adózást” című nemzeti játékot, ez nem is csoda. 

Lakásbérlésnél nagyjából két opciója van a nomádnak. Airbnb vagy spitogatos. Ez utóbbinak van egy nagy előnye is, jóval olcsóbban kínálják az albérleteket, ugyanakkor csak görögül hajlandóak egyezkedni. Akik éppen angolul is készek erre, azok az ingatlanosok, ők pedig – a helyi szokások alapján – nem csak a kiadótól, hanem a bérlőtől is bezsebelnek egy havi bérleti díjat. Az Airbnbnél pedig az újkori görög népszokások egyike, hogy a hangzatos nevű studio vagy apartman a neten simán is megtalálható, és akkor a közvetítői jutalékot némely esetben hajlandóak elengedni a nagylelkű tulajok, és így nem 600, hanem csak kőkemény ötszáz euró egy 40 négyzetméteres, utcafronttal egy görög család realityshow-jába belátó, hátsó ablakokkal egy 0-24-ben működő autómosó mindennapjait betekintés engedő lakás. 

Vagyis a görög nomádkodásnak van egy megkérdőjelezhetetlen velejárója. Az ember, ha eddig szégyenlősködött, itt bizony kénytelen beleállni az alkuba, és megtanulni kihasználni a kínos csendet, amikor az egyik fél sem hajlandó engedni az árból, és úgy érvelni, hogy az 50 éves Piaggio-t végül ne napi 20, hanem napi 5 euróért adják oda. Vagy ki tudjon jönni a keretéből. 

Dupla annyi, alsó hangon

Mert Görögország európai átlagot tekintve nem tartozik a leghúzósabb európai országok közé, de a jelenlegi eurós árfolyammal még így is bőven másfélszer többe kerül a mindennapi élet, mint otthon, és még akkor is, ha helyi boltokból, helyi termelőktől vásárol az ember és otthon készíti el saját maga az ételét. (Nagyjából kétszer annyiból jöhet ki az ember)

Görögország ugyanakkor arra is megtanítja az ember, hogy tudja elengedni a poroszos neveltetés okán berögzült igényét a pontosságra, itt az ember a buddhista lét alapvetéseinek egyikét kellőképpen gyakorolhatja is, a türelmet. Mert mindig van valami, ami éppen sürgős, és meg kell beszélni, és amúgy is, kávézni bármikor bárkivel nem csak lehet, hanem kell is, és a szieszta pedig szent. 

Amúgy az egészséges görög életérzés egyik megkerülhetetlen oszlopa a szieszta, ami tényleg szent a maga nemében. Fél három körül úgy áll le az élet, mintha csak varázspálcával suhintottak volna, a boltok – ha csak nem zártak be – konganak az ürességtől (ilyenkor célszerű COVID idején bevásárolni, ez a szieszta-sáv), a forgalmas utak elnéptelenednek. 

Nyugi van.

Kis idő elteltével a nomád is rájön, jobb átvenni ezt a szokást, és akkor pihenni, amikor lehet. És hát amúgy is, siga-siga, vagyis csak nyugi, nem kell rohanni. Mondjuk, nem is lehet.

Miért érdemes itt? 

Nyugi van, tényleg, néha nagyon.

Nincsenek idegesítő külföldiek.

Rákényszerül az ember a görög nyelv alapfokú elsajátítására

Miért nem érdemes itt?

Nincs expat közösség (Chora – Kréta, és Athén ami ebből a szempontból jobb)

Jóval drágább, mint a többi görög rész (Kréta és Athén, ami ebből a szempontból jobb)

Októbertől megszűnik a kompközlekedés a nagyobb és távolibb szigetekre

A tél tényleg szeles, bár nem rettentő hideg (és tart kb. 15 napig)

Riportsorozatunk eddigi része:

Majdnem elszigetelt görög esetek, avagy nyaralás COVID-idején

COVID–teszt, és ami vele jár – négy lépés távolságból

Szubjektív alsó: Görög-szigetek, amikor a szél határozza meg a tudatod

Riporterünk Délkelet-Ázsiáról szóló szubjektív  sorozatát meg itt találod.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló