Tudomány
Főleg a génjeiden múlik, tudsz-e mások tekintetében olvasni
A vesébe látás a brit tudósok szerint leginkább a nőkkel született tulajdonság.
A társas helyzetek során elég hamar ki szokott derülni, ki az, aki számára természetes dolog mások érzéseiben olvasni. A Molekuláris Pszichiátria magazinban közzétett tanulmány szerint erre valóban születni kell. A Cambridge Egyetem kutatásából világosan látszik, hogy egy genetikai variáns tehető felelőssé ezért az empatikus képességért, mely a nők humán 3-as kromoszómáját érinti. Ez az apró terület foglalja magában az LRRN1 gént, amely rendkívül aktív a striátumban, azaz az agy azon részében, amelyhez az empátiát kapcsoljuk.
Fura, de a férfiak esetben nem jött ki ez az összefüggés az agyterület és a 3-as kromoszóma közt.
A brit tudósok egy nemzetközi kollégákból álló csapattal, illetve a 23andMe nevű, genetikával és biotechnológiával foglalkozó magáncéggel együttműködve végezték el a vizsgálatot, mely 89 ezer ember bevonásával készült, a világ minden pontjáról.
Ez a teszt minden korábbinál nagyobb volumenű volt, mint amit eddig a kognitív empátia kapcsán valaha végeztek. A társas idegtudomány területén nagy előrelépésnek számít.
foglalja össze a tanulmány fő szerzője, Varun Warrier, doktori hallgató.
A csapat egy kognitív empátia-tesztet is összeállított, „Elmét olvasni a szemekből” címmel, melyet az IFL Science cikkének a végén bárki kipróbálhat. A szociális intelligenciát vizsgáló kérdéssor arra kíváncsi, milyen gyorsan és hatékonyan vagyunk képesek a másik ember érzelmi állapotát megállapítani, csak az alapján, hogy a szemébe nézünk. A kutatók észrevették, hogy van, akinek látványosan jobban megy, és főleg a nők hoztak magasabb eredményeket. Ez utóbbi alanyok agyában nagyobb terjedelmű a striátum.
Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy az autizmussal élő és az anorexiás személyek ezen a teszten alacsonyabban teljesítenek. Most azt fedezték fel a vizsgálat lefolytatói, hogy a magas pontszámot elérő génvariánsok az anorexia kialakulásának kockázatáért is felelősek. Az autizmus kialakulását viszont nem erősítették meg, ugyanis ez a teszt csak a társas készségeket mérte, az autizmusnak viszont vannak nem társas jellemzői is.
A kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a szociális és kulturális tényezők sem elhanyagolhatóak, a genetika szerepe mellett. Thomas Bourgeron professzor így summázza:
Bebizonyítottuk, hogy az empátia részben öröklött képesség, de más fontos faktorokat – mint például a korai fejlődés – sem hagyhatunk figyelmen kívül.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
