Érdekes
7 kérdés, amit feltesz az orvos, ha szorongásos tünetekkel fordulsz hozzá
Érthető, ha stresszes időszakban a kelleténél gyakrabban szorongunk, de mi van akkor, ha látszólag nyugodt, normális időszakban is úrrá lesz rajtunk a pánik? Az orvos először általában a következő kérdéseket teszi fel…
Nem mindegy, stressz vagy szorongás okozza a kellemetlen testi és lelki tüneteket.

1. Fogyasztottál az elmúlt pár órában koffeint, cukrot, szívtál cigarettát?
A friss kutatások szerint a fentiekben felsorolt élvezeti cikkek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy pánikrohamot élj át. Természetesen nem mindenki reagál egyformán érzékenyen a koffeinre, a cukorra és a nikotinra, de aki egyébként is hajlamos a pánikszerű tünetekre, annak a szervezete szinte mindig rosszul reagál a fenti káros szenvedélyekre. Az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag, a nátrium-glutamát (más néven MSG vagy E621), a glutaminsav nátriummal alkotott sója főként az ázsiai konyha remekeiben található meg, és szintén nagyban hozzájárulhat a pánikszerű állapotok felerősödéséhez.
2. Mi a helyzet a hormonokkal?
A nők elsősorban a fogamzásgátló tabletta és a menopauza miatt eshetnek át komoly hormonális változásokon, a férfiak pedig a különféle izomnövelő táplálék kiegészítők miatt kerülhetnek bajba. Bizonyos hormonális változások ugyanis izzadást, remegést, idegességet, szívritmus-zavart okozhatnak, ezért különösen fontos, hogy odafigyelj arra, hogy mi mindent tartalmaz az, amit magadhoz veszel. Ha látszólag minden ok nélkül pánikba esel vagy a depresszió tüneteit észleled magadaton, elképzelhető, hogy a hormonegyensúlyoddal van baj, érdemes tehát minél előbb endokrinológushoz fordulni.
3. Könnyen elfáradsz vagy lebetegszel?
Bárki érezheti magát gyengének, és vannak időszakok, mikor egy-egy vírus is könnyebben lever minket a lábunkról. Az általános levertségnek és az immunrendszer gyengülésének azonban más tünetei is vannak: a szervezeted stresszel reagál, hogy legyőzze a betegséget, ráadásul ennek betudhatóan te is idegesebb, lobbanékonyabb és türelmetlenebb leszel. Mindez kedvező táptalaj akár egy komolyabb pánikroham számára is.
4. Lehet, hogy egy kicsit többet ittál a kelleténél?
Talán megfigyelted már, hogy ha kissé felöntöttél a garatra, másnap levertnek, szomorúnak, üresnek érzed magadat. Hiába, nem véletlenül hívják az alkoholt depresszánsnak: a kezdeti csúcspont után a lebomlást követően a többségünk nyugtalanabb, bizonytalanabb, tétovább, lassabb, zavartabb és szomorkásabb lesz tőle másnap. Ha emellé még komolyabb stresszhatások is érnek, akkor a pánikszerű állapot kialakulása máris elérhető közelségbe került.
5. Mi a helyzet a bélbaktériumokkal?
A Cambridge-i Egyetem friss felmérései szerint a bélbaktériumok információt továbbítanak az agy felé. Sokáig azt hittük, hogy az agy a fő irányító szervünk, pedig valójában a belek sokkal több információt küldenek az agynak, mint az agy a beleknek. Kiderült az is, hogy a Bifidobacterium longum nevű probiotikus (jótékony) baktérium segít normalizálni a szorongásos viselkedést fertőző kolitiszes egereknél. Tehát: rakd rendbe a gyomrodat, és máris megszabadulsz a szorongásos tüneteket nagy részétől.
6. Leesett a vércukorszinted?
Szintén gyakori probléma, hogy a vércukorszint zuhanása miatt jelentkezik a szorongás. Az agyunk egész egyszerűen úgy van programozva, hogy ha éhesek vagyunk, akkor riadóztatja a hormonjainkat, hogy mentsük az életünket, szerezzünk mielőbb táplálékot. A legjobb tehát, ha kiegyensúlyozottan, egészségesen és legfőképpen rendszeresen táplálkozol, így vércukorszinted sem fog ingadozni.
7. Megfelelő tápanyagokhoz jutsz?
Természetesen nem elég csupán enni, az sem mindegy, hogy mi mindent juttatunk a szervezetünkbe. Az omega3-zsíravak, a szelén, a kálium, a magnézium és a cink mind fontos szerepet játszanak abban, hogy az idegrendszered neurotranszmitterei tökéletesen működjenek. Ha gyakran szorongsz, elképzelhető, hogy nem jutsz a megfelelő mennyiséghez ezekből a tápanyagokból, ami ellen a szervezeted így tiltakozik.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.