Érdekes
A halloween több, mint művér és horrorfilm: így alakult ki az év legrémesebb ünnepe
Bár itthon hivatalosan nem ünnepeljük, a popkultúra hatására egyre népszerűbb Magyarországon is a halloween. Eredetéről sokan csak annyit tudnak, hogy angolszász hagyomány, pedig az ünnep történetébe érdemes magunkat mélyebben is beleásni, ugyanis rendkívül izgalmas.
Hol ünnepelték először a holtak napját?
A históriája ennek az ünnepnek és a hozzá kötődő hagyományoknak több mint kétezer évre nyúlik vissza a történelemben, egészen egy ókori, kelta ünnepélyig.
A mai Írország területén élő törzsek Samhain névvel illették azt az eseményt, mellyel a nyarat búcsúztatták és az elkövetkezendő téli hónapokat, az új esztendőt köszöntötték.
A Samhain – ami a gael nyelveken beszélő népeknél a november hónap elnevezése is egyben – október 31-én naplemente után kezdődik és november 1-jén ér véget. A kelták hiedelmei szerint az újév előtti éjszakán az élők és a holtak világát elválasztó határ megnyílik, és a túlvilág szellemei és teremtményei látogatást tesznek az emberek között. A holtak bepillantást engedtek a jövőbe a druida papokon keresztül, a jóslatokra, különösen a pozitív próféciákra pedig nagy szükségük volt a kemény tél átvészeléséhez. Az ünnepség napján az emberek hatalmas máglyákat állítottak, állati bőrökből és csontokból készült kosztümökbe öltözve táncoltak, kísértethistóriákat meséltek egymásnak és áldozatot mutattak be az isteneknek.
Miért pont halloween?
Az angolszász eredetű ünnep a katolikus térhódítás után is fennmaradt, bár jelentősen átalakult. A kereszténység a pogány hagyományokhoz próbálta igazítani saját szokásait és ünnepségeit azok betiltása helyett, így a halottkultusz megtartásával a Mindenszentek ünnepe kezdett el terjedni. Szent Patrik misszionárius tevékenysége következtében alakult ki a kelta kereszténység az 5. század második felében, a téli napfordulón tartott hagyományok vegyültek a katolikus hittel, egészen az angol hódítók megszállásáig. A holtak éjszakája az óangol All Hallows’ Eve nevet kapta, amely lefordítva megegyezik a Mindenszentekkel, ebből alakult ki később a ma ismert halloween.
Honnan jön a “csokit vagy csalunk”?
A jelmezbe bújás és házról házra járás valamilyen finomság reményében még a középkorban terjedt el. A gyerekek, sőt, néha a szegénysorsú felnőttek is álarcot, kosztümöt öltöttek, hogy minden ajtón bekopogtassanak ételért vagy némi aprópénzért. A démonoknak vagy szenteknek öltözött maskarások énekkel és imákkal köszönték meg az adományokat. A gyermekek körében oly népszerű beöltözősdi mai formája az 1920-as évek Amerikájában kezdett el kibontakozni az ír és skót bevándorlók hatására. Eleinte csak csínytevések és félelmetes mendemondák mesélésében teljesedett ki az ünnep, a második világháború után viszont már igazi hagyománnyá nőtte ki magát. A mai napig is jellemző, főként a kertvárosokban, hogy halloween estéjén jelmezes gyerkőcök kopogtatnak azon versenyezve, hogy ki tud több édességet összegyűjteni a szomszédságban.
Mi van a töklámpásokkal?
Az ördögi mosollyal vigyorgó, tökből faragott pofák neve angolul Jack-o’-Lantern, ami nem véletlen. Ennek a hagyománynak az eredete is régre kúszik vissza az időben, ismét a keltákhoz kell visszatérnünk. Stingy Jack, vagyis Fukar Jack meséje egy szűkmarkú, zsémbes földművesről szól, aki folyton megtrükközött mindenkit, nemegyszer átverte még magát az ördögöt is. Az egyik ilyen alkalommal Jack meginvitálta a gonoszt egy italra, majd eljátszotta, hogy nincs miből kifizetnie a fogyasztásukat. Meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé és ezzel fizessék ki a tartozást. Be is dőlt a trükknek, de Jack fizetés nélkül távozott, zsebébe csúsztatva a pénzt. Így vagy úgy, de a zsugori öreget végül utolérte a végzete, ám sem a mennyországban, sem a pokolban nem látták szívesen, ezért a földön rekedt. A gonosztól csak egy örökké izzó parazsat kapott útravalóul,
a legenda szerint egy kifaragott tökből készített magának lámpást és azóta is bolyong valahol a sötétben, két világ között.
Mi köze a fekete macskáknak halloweenhez?
Ha halloweeni szimbólumokról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a fekete macskat sem. A sötét középkorban kezdett elterjedni az a babona, mely szerint a fekete macskák az ördög segítőinek, a boszorkányoknak hűséges társai, mi több, ők maguk is boszorkányok, akik állati alakot öltenek, hogy ily módon maradjon titok a kilétük és megússzák a bűneiket. A puritánok által keltett riadalom miatt évszázadokig nem kedvelt jószágok voltak a fekete bundájú macskák, még a mai napig is ezek az állatok a legkevésbé szimpatikusabbak a menhelyeken, őket ritkábban fogadják örökbe, mint társaikat.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
