Egészség
Megvan, miért tarolnak az autoimmun betegségek a nők körében
Az immunrendszer trükkjéről arizonai tudósok rántják le a leplet. Evolúciós oka lehet, hogy a férfiakat jobban elkerülik ezek a problémák.
Az autoimmun betegségek a nők körében jóval gyakoribbak. A kutatók most úgy vélik, ennek evolúciós oka lehet.
65 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszoknak éppen leáldozott, egy jelentéktelennek tűnő, apró rágcsáló jelent meg az evolúció porondján. A borzas farkú, bogárevő lény leginkább egy agresszív New York-i patkányra emlékeztetett, akinek a teste mélyén már egy magzatát táplálni képes méh rejtőzött.
Ez a faj lett aztán minden emlős őse, a cickánytól a bálnán át egészen az emberig. A méhlepény pedig egy sor bizarr orvosi rejtélyre adott magyarázatot már: most az van terítéken, hogy miért éppen a nőknél alakul ki az a rengeteg autoimmun betegség?
Hogyan működnek az autoimmun betegségek?
Ez a kór az immunrendszert a test ellen szervezi: mintha önmagunk ellenségei volnánk. Amerikában a tünetek 80 százalékát nők prezentálják. A könny- és nyálmirigyeket veszélyeztető Sjogren-szindróma 16-szor annyi hölgyet sújt, mint férfit, de a pajzsmirigyet érintő Hashimoto-thyroiditis is kilencszeres gyakorisággal jelenik meg a „gyengébbik nem” esetében.
Az előbbi miatt hiúsult meg Venus Williams a 2011-es U.S. Open-es indulása, Selena Gomeznek pedig a veseátültetése után a lupusszal gyűlt meg a baja (ami nyolcszor több nőt érint, mint férfit). Amerikai tudósok arra gyanakodnak, hogy a női mivolt a ludas a dologban, pontosabban a placenta működése. A Trends in Genetics című magazinban Melissa Wilson evolúcióbiológus fejtegeti az Arizona State University-beli kollégáival azt, hogy „terhesség-kompenzálás” állhat a dolgok hátterében.
Az elmélet szerint a hölgyek immunrendszere ádáz kötélhúzásban van a méhlepénnyel, még akkor is, ha ez a szerv nincs is jelen a szervezetben. Tehát a női test mintha a szaporodásra lenne kitalálva: felnőtt korban több utód kihordására is alkalmas. Mielőtt a fogamzásgátlók megjelentek, addig nem is léteztek autoimmun betegségek. A vadászó-gyűjtögető asszonyok volt, hogy 8-10 gyereknek is életet adtak. A magas szám ellenére a szervezetük hozzászokott a szinte folyamatos terheléshez.
Mikor a placenta a várandósság idején növekedni kezd, jeleket küld az immunrendszernek, hogy az anya más állapotba került, így ne lökje ki se a méhlepényt, se a magzatot a test. Bizonyos értelemben lekapcsolja a védekező mechanizmusunkat, de csak egy időre. Ha ez a szakasz hosszúra nyúlna, akkor ki lennénk téve a kórokozóknak, ami a babának is veszélyt jelentene. Így Wilson szerint sincs teljes leállás: őrködik a rendszer, de bizonyos részei a várandóság idején inaktívak maradnak.
A méhlepény kulcsszerepe
Manapság a hivatalos adatok szerint nincs még két gyereke sem egy átlagos amerikai nőnek, nem hogy nyolc. Így a méhlepény szabályozó hatása sem érvényesül annyira, az immunrendszer pedig túlpörög. Olyan célpontokra veti rá magát, amelyek amúgy ártalmatlanok volnának. Száz évvel ezelőttig az immunrenszert a placenta tartotta féken a nőknél, ami időszak több millió évig eltartott. Most, mintha a gyeplőt a lovak közé dobtuk volna.
Más oldalról is meg lehet a kérdést közelíteni: a BAFF nevű fehérje is közrejátszik a folyamatokban, illetve az a tény, hogy a nők két X-kromoszómával rendelkeznek. Wilson úgy gondolja, hogy ezek a nézőpontok nem ütik az ő elméletét, sőt. A michigani Johann E. Gudjonsson, aki egy bőrre szakosodott immunológus, úgy látja, hogy a VGLL3 nevű molekuláris kapcsolóból több van a lányoknak: ez az, ami ennyire fel képes pörgetni az immunrendszert.
Azt a következtetést vonjuk le akkor, hogy folyamatosan áldott állapotban kellene lennie a nőknek? Sajnos a várandósság is rejt számos egészségügyi kockázatot, és a 12-gyerekes anyák sem mindig makkegészségesek. A hölgyek immunrendszere Wilson álláspontja szerint igenis jól teljesít – bizonyos rák-típusok, melyek nem a reproduktív szerveket érintik, például inkább a férfiakra jellemzőek. Ami a megoldás lehet, ha azt a csillapító jelzést valami mással kiváltjuk az immunrendszer felé, amit eddig a kismamák méhlepénye adott le, írja a The Atlantic.com.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
