Felvette a harcot a gyűlöletbeszéddel a Facebook

Januárban indult el próbaüzemben a Facebook Online Civil Bátorság Kezdeményezés (Online Civil Courage Initiative) programja, melyet hamarosan élesítenek. Berlinben van a projekt központja, ezidáig Franciaországra, Németországra és Nagy-Britanniára fókuszáltak vele, a szervezeten keresztül juthatnak a felhasználók ingyen hirdetési kreditekhez – írja a The Verge. A Facebook ezidáig 10.000 eurót adott különböző szervezeteknek, és a következő két évben egymillió eurót osztanak szét hirdetési kreditekben.

A résztvevőknek az lesz a feladatuk, hogy a terrorista vagy szélsőséges propagandát terjesztő oldalakat és csoportokat árasszák el pozitív, a reményről és a toleranciáról szóló tartalmakkal. Ezeket ellen-üzenetnek (counter-message) nevezték el. Sheryl Sandberg, a Facebook munkatársa jó példaként hozott fel egy esetet, amikor egy neonáci csoportot „trollkodtak szét” a kezdeményezés aktivistái.

Jelentéseket is készít majd a felhasználóknak az Online Civil Bátorság Kezdeményezés, melyek segítségével azok nyomon követhetik a trendeket, hogy minél inkább időben tudjanak reagálni – mondta a Wall Street Journalnak Erin Saltman, az Online Civil Bátorság Kezdeményezés programmenedzsere.

Tavaly egy másik projekt keretein belül szélsőséges csoportok korábbi tagjainak engedélyezte a Facebook, hogy hamis felhasználónévvel lépjenek kapcsolatba a jelenlegi tagokkal. A cég sikeresnek ítélte meg a projektet, tehát az is elképzelhető, hogy ezt az irányt is folytatják.

Ellen-üzenetek vagy cenzúra?

„A cenzúra nem hatékony”, állítja Saltman. Ezidáig a gyűlöletbeszéd ellen szinte csak azt a módszert alkalmazták a különböző oldalak, hogy egyszerűen letörölték az ilyen tartalmakat vagy felfüggesztették az ezeket közzétevő felhasználók fiókját. Csak az EU-ban 38.000 különböző gyűlöletkeltő tartalmat töröltek le Facebookról 2015 második felében, a Twitter pedig tavaly február óta 235.000 terrorizmushoz köthető felhasználót függesztett fel – olvasható a The Verge cikkében.

Az a lényege az új módszernek, hogy a felhasználók kapják a legfontosabb feladatot, törlés helyett az ő aktivitásukra bízzák azt, hogy megálljt parancsoljanak a szélsőségeknek. „Mainstream platformokon kezdődnének a beszélgetések, majd kevésbé szabályozott, rejtettebb helyeken folytatódnának.” – magyarázta Saltman. Ez nagyjából annyit jelenthet, hogy az aktivisták először nagy elérésű, nyilvános oldalakon kezdenék meg a munkát, majd némi információ és terepszemle után belépnének zárt csoportokba.

Civil szervezetek többször emelték fel a hangjukat a cenzúrázás ellen, mivel szerintük az csorbíthatja a szólásszabadsághoz való jogot. A cenzúra-pártiak azzal védekeznek, hogy a módszer hatékony – hamarosan kiderül, hogy az ellen-üzenetek mennyire lesznek azok.