Tudomány
Ma már sejtjük, miért lettél jobb- vagy balkezes
A magyarázat nem az agyban, hanem a gerincvelőben rejlik, és nem is biztos, hogy minden a géneken múlik.
Sokáig úgy vélték a tudósok, hogy az agyban dől el, melyik kezünk lesz a domináns. Ezzel szemben egy új német tanulmányból kiderül, hogy a gerincvelő inkább a felelős. Dr. Sebastian Ocklenburg, Judit Schmitz és H. C. Onur Güntürkün professzor holland, dél-afrikai és a Ruhr Egyetemen dolgozó kollégákat is bevont a kutatásba, mely rávilágított arra, hogy már az anyaméhben is aszimmetrikus a gerincvelő génaktivitása.
Ez az eredmény alapjaiban kérdőjelezi meg azt, amit eddig tudtunk a két agyfélteke eltéréseiről
– összegzik a tudósok a Rub.de oldalán.
Már az anyaméhben
Eddig nyilvánvalónak tűnt, hogy a jobb- vagy balkezességet az agyféltekéink befolyásolják, és hogy a kézpreferencia akár már egy nyolchetes magzatnál is megfigyelhető. A ’80-as évek óta, amióta ultrahanggal vizsgálják az anyaméhben a baba mozdulatait, az is kiderülhet egy 13 hetes utódról, hogy melyik kezén lévő ujját szopizza inkább.
A kar- és kézmozdulatok az agyi motoros kéregből indulnak ki, egy jel formájában a gerincvelőbe, ahol a küldött parancsból mozgás lesz. A motoros kéreg kezdetben még nem áll összeköttetésben a gerincvelővel, de már azelőtt, hogy ez a kapocs kialakul kétségtelen előjelei vannak a jobb- vagy balkezességnek. Ezért gondolja a kutatócsoport, hogy a gerincvelőben lehet a kulcs.
A környezeti tényezők hatásai
A kutatás során elemezték azt a gerincvelőben lejátszódó folyamatot, mely a 8. és a 12. hét közti időszakban zajlik le, és felismerték azokat a jobb- és balkezes különbségeket is a gerincvelő azon szeletében, amely a kéz- és lábmozgások irányításáért felel.
Állítják, hogy megoldották az aszimmetrikus génaktivitás rejtélyét is, mi pedig sűrűn bólogatunk. Szerintük olyan epigenetikus (azaz a gének öröklődési formája, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával) tényezők is közre játszhattak ebben, melyek környezeti hatásokra utalnak. Ezek a hatások például ahhoz is vezethettek, hogy csökken egyes gének olvashatósága, vagyis nem vagy kevésbé jelenik meg az utódban egy-egy tulajdonság. Magyarul: nem egyformán fejlődik a gerincvelő jobb és bal oldala, ami végül a jobb- vagy balkezességben jelenik meg.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
