Gasztró
Nem, a dobozos bor nem feltétlenül okádék, sőt!
Senki sem állít olyat, hogy a dobozos bor feltétlenül vacak, de az biztos, hogy soha nem tekintettünk prémium termékekként ezekre az italokra. Pedig épp most komoly változáson esik át az egész piac.
Egyszerre az igaz a két állítás: a borvilág nem változott az elmúlt 9 ezer évben. És: nagyon komoly átalakuláson megy keresztül ez az egész, hiszen elve a ma ismert üvegpalacknak is alig több mint egy évszázados történelme van csupán.
A bor változik, méghozzá drasztikusan, és főként kívülről: egyre több termelő és forgalmazó dönt a dobozos kiszerelés mellett, legyen szó papír vagy éppen alumínium kiszerelésről. Ennek ugyanis számos kézzel fogható előnye van.
A papír csomagolás logikus döntés: a papír, az alumínimum és a Tetra Pak csomagolás olcsóbb, ráadásul a csomag így kisebb, és könnyebben – tehát olcsóbban – szállítható nagy mennyiség a világ minden területére. Emellett ez a megoldás környezetbarát –észrevehetően kisebb ökológiai lábnyomot hagy – ezért aztán az emberek számára szimpatikusabb is: ha a minőség garantált, szívesebben vesznek „zöld” terméket.
És itt lép be a technika: a dobozos bor ugyanis ma már sok esetben tartósabb tárolási mód is, mint az üveges verzió: ha megbontjuk, és nem isszuk meg rögtön az egészet, tovább eláll így. Alumínium dobozos kiszerelésben egy üveg bor felét kapjuk, ami nagyjából egy pohárnak felel meg: tehát azok is megveszik, akik épp csak egy pohárral innának lefekvés előtt egymagukban, és nincs szívük ehhez egy egész üveggel megbontani kedvenc nedűjükből.
Ausztráliában, Ú-Zélandon, Kaliforniában és Long Island-en rengeteg prémium forgalmazó árul komoly minőségű dobozos borokat. Főként a friss, könnyű fehéreknek kedvez ez a fajta kiszerelés, hiszen a testes, sötét vöröseknek szükségük van az üveg és a dugó által kínált oxidációs folyamatra.
Ha szerettünk egy bort, amit most hirtelen dobozos verzióban látunk, nyugodtan próbáljuk ki.
Nyilván veszélyesebb vállalkozás olyan terméket megkóstolni, ami kizárólag dobozos kiszerelésben létezik. Ott inkább a legkisebb, 3,3 dl-es alumínium dobozos szereléssel érdemes kezdeni a kóstolást” – fogalmaz a GQ releváns cikkében Chad Walsh New York-i sommelier.
Európában egyébként a dobozos borok évtizedek óta népszerűek: különösen Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, ahol rengeteg bor fogy, és ennek megfelelően igen széles a paletta. A forgalmazók azt mondják, számos előnye mellett a legfontosabb tulajdonsága a dobozos bornak, hogy megbontás után egyszerűen tovább marad friss: akár 6 hétig is minőségromlás nélkül fogyasztható. Míg az üveges borról ez aligha mondható el.
Úgy tűnik tehát, hogy jön a világ, ahol a borkedvelőknek nem kell azon spekulálniuk, hogy hogyan szabadulnak meg a rengeteg üvegtől, hanem örömmel vesznek meg bárhol a világon egy-egy pohárnyi alumínium dobozos bort vagy éppen egy nagyobb, komolyabb kiszerelésű papírdobozos verziót, ami sokáig eláll, és a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után.
Nyitókép: pixabay.com
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
