Lélek
Tudósok állítják, aki káromkodik, az őszintébb
Hogy a fenébe’ is ne függne össze ez a szókimondással!
A Cambridge-i Egyetem munkatársainak hála, kissé megkönnyebbülhet az, akinek hamar eljár a szája. A haraggal és gorombasággal eddig is tudtuk, hogy kapcsolódik a trágár stílus, de végre egy pozitív hozadékra is rámutat a tudomány. A gyakran szitkozódó egyének ugyanis jóval őszintébbek. Egy nemzetközi kutatócsoport, melyet holland, brit, amerikai és hongkongi tagok alkottak, kimutatta, hogy a csúnyán beszélőket ritkán érheti a hazugság vagy csalás vádja.
A káromkodás továbbra sem helyes dolog, de legalább azt tudhatjuk ilyenkor, hogy az illető az őszinte véleményét adja tudtunkra.
Legalábbis Dr. David Stillwell, a tanulmány egyik szerzője szerint.
Az obszcén megnyilvánulások a társadalmi illemszabályok szerint elfogadhatatlanok, ugyanis gyakran szerepelnek bennük szexuális utalások, istenkáromlások vagy közönséges kifejezések. Az olyan érzelmeket csatornázzuk ilyenkor, mint a düh és frusztráció, vagy arra válaszolunk így, amikor meglepődünk valamin. Ezen kívül figyelemfelhívásra vagy szórakoztatásra is alkalmas pár vaskos beszólás.
Az utóbbi évtizedekben ez a terület is sokat változott. Míg 1939-ben, az Elfújta a szél című film egyik, Clark Gable szájából elhangzó mondata, a
Frankly my dear, I don’t give a damn
ötezer dolláros büntetést hozott a producereknek, addig ma az ilyen, “tojok rá”-szerű kifejezésekre már fel sem kapjuk a fejünket.
Az alacsony erkölcsiségű emberekhez társítjuk mind a káromkodást, mind a becstelenséget, miközben az előbbi egy őszinte megnyilvánulás: nyers érzelmeket és egyenességet fejez ki.
Donald Trumpot is például hozták fel, aki tavaly a kampány során szitokszavakat kevert beszédébe: ez többek szerint a hitelességét jelenti. Stillwell szerint az összefüggés a nyers stílus és az őszinteség közt abban van, hogy az illető nem fékezi meg a nyelvét csak azért, hogy kellemesebb legyen a mondandója.
A kutatók kérdőívek segítségével mérték fel az emberek véleményét erről a „lényegre törő” kommunikációs stílusról: a közösségi média használói közti párbeszédeket kellett véleményezniük. 276 résztvevőnek fel kellett sorolnia a kedvenc szitokszavait, és hozzá kapcsolni az okokat, milyen esetben használják e kifejezéseket. Aztán egy hazugság-vizsgálatnak vetették alá őket, hogy meg lehessen állapítani, hogy szavahihető személyekről van-e szó, vagy inkább olyanokról, akik vélt társadalmi elvárásoknak szoktak eleget tenni. A sok káromkodást felsorolókról derült ki ekkor, hogy nem nagyon tudnak hazudni.
A másik felmérés, mely a csúnya szavak használatára irányult, 75 ezer Facebook-felhasználó adatai alapján készült. Azt találták, hogy aki nyersebben fogalmaz, az gyakran használ olyan nyelvi mintákat, amelyek az őszinteséghez köthetők, úgy mint az „én” vagy „enyém” szavakat tartalmazó mondatok. Ők mind amerikai alanyok voltak, akiknek a földrajzi helyzetük jelentős eltéréseket mutatott. Az észak-keleti államok (Connecticut, New Jersey és New York) lakói szabadszájúbbaknak bizonyultak, mint például a déli vidékek lakói (Dél-Karolina, Tennessee és Mississippi) – mutat rá a Science Daily.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
