Tudomány
Ez a két fickó talán épp megmentette a Földet
Két coloradói kutató feltalált valamit, ami csodafegyver lehet a klímaváltozás elleni harcban: a hűtőfóliát, aminek a segítségével búcsút mondhatunk a légkondiknak és megspórolhatunk rengeteg áramot, így pedig jóval kevesebb szén-dioxidot engedünk a légkörbe.
Ugye, milyen rondák a légkondicionálók kültéri egységei? És még milyen károsak: az Egyesült Államokban például az összes áramfogyasztás 6 százalékát emésztik fel, és Kínában, Indiában vagy Brazíliában még csak most kezdenek igazán elterjedni. El lehet képzelni, mennyi energiát fordítunk a helyiségeink hűtésére, és ennek következtében mennyi olajat vagy szenet kell elégetni, miközben szén-dioxidot pumpálunk az egyre melegedő légkörbe.
Lehet, hogy ennek hamarosan vége. Ronggui Yang és Xiaobo Yin a University of Colorado Boulder kutatói publikáltak egy tanulmányt a Science-ben, amiben nem kevesebbet állítanak, minthogy kifejlesztettek egy fóliát, ami áram és hűtőközeg nélkül is lehűti az épületeket. És a legjobb csak most jön: nagyjából hagyományos ipari eljárással elő lehet állítani, és 50 centbe (150 forint) kerül egy négyzetméter.
Az eljárás az úgynevezett sugárzó hűtés elvén működik. A Föld légkörében is hasonlóan játszódik le: akadálytalanul átengedi a hőenergiát hordozó infravörös sugárzás bizonyos részét, egyenesen ki a világűrbe. A lényeg tehát az, hogy a nem kívánt hőt a megfelelő hullámhosszú infravörös sugárzássá alakítsuk, és huss, már sugározzuk is kifelé, a jéghideg űrbe.
Az elv már ismert egy ideje, és nem is Yang és Yin az elsők, akik megpróbálták épületek hűtésére használni. Csakhogy a Stanford Egyetem kutatói pár éve egy hétrétegű, részben hafnium-dioxidból álló anyagot fejlesztettek ki, ami viszont annyira drága lenne, hogy lehetetlen nagy tételben használni.
Yang és Yin találmánya ellenben a kereskedelemben is kapható, TPX nevű átlátszó műanyag fóliára épül. Ebbe apró üveggyöngyöket kevernek, az egyik oldalát pedig egy leheletvékony, 50 mikronos ezüstréteggel vonják be. A fóliát az ezüstözött oldalával lefelé helyezik a tetőre, így az visszaveri a napfényt, megakadályozva az épület felmelegedését.
Persze megelőzni a felmelegedést nem ugyanaz, mint fűteni. Attól, hogy nem lehet tojást sütni a tetőn, az épületben még meleg lehet. Itt jönnek a képbe az üveggyöngyök. Minden tárgy bocsát ki valamennyi hőt, vagyis sugárzást magából, amit a gyöngyök a méretüktől függően átalakítanak bizonyos hullámhosszra. A nyolc mikron átmérőjű gyöngyök pont arra a hullámhosszra, amely akadálytalanul távozik a légkörből, ki a világűrbe.
A hűtőhatás négyzetméterenként 93 watt, vagyis húsz négyzetméter fólia a tetőn elég ahhoz, hogy egy átlagos házat 20 fokra hűtsön, mikor odakint 37 fok van. A gyakorlatban valószínűleg nem lesz ennyire egyszerű. Ahhoz, hogy szabályozni lehessen a fűtést, vízcsöveket kell fektetni a fólia alá, hogy az vezesse ki az épület belsejéből a hőt. Ez valamennyi energiát igényel, de nem sokat.
Az egyetem – amelynek van kifejezetten a kifejlesztett technológiák hasznosításával foglalkozó részlege – már keresi a potenciális befektetőket. Első lépésként egy 200 négyzetméteres kísérleti épületet húznak fel Boulderben, még az idén.
Forrás: The Economist
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
