Gagarintól a Marsig, mert űrhajózni muszáj

Április 12. az űrhajózás világnapja, 1961-ben ugyanis ezen a napon hagyta el a Föld légkörét Jurij Alekszejevics Gagarin, a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, és jutott el első emberként a világűrbe. Gagarin összesen 89 percet töltött az űrben, ezalatt megkerülte a bolygót, majd épségben visszatért a Földre. Szerencséjére korábban már jó pár szegény állaton kikísérletezték a biztonságos visszatérés mikéntjét, úgyhogy az első űrhajós nem vállalt öngyilkos küldetést, de valószínűleg kicsit azért megemelkedett a pulzusa.

Pannonia Allstars Ska Orchestra – Hello Gagarin

www.paso.hu

Gagarin űrrepülése nem az első, és nem is az utolsó nagy eredménye volt a szovjet űrkutatásnak, ami a világháborút felváltó hidegháború elején ezen a téren állva hagyta az amerikaiakat.

A szovjetek állítottak először műholdat föld körüli pályára, ez volt a Szputnyik-1 1957-ben, egy évvel később pedig a Szuptnyik-2-ben már szegény Lajka kutya is útnak indult. A 1959-ben pedig elsőnek léptek ki a világűrbe a Luna-1 űrszondával. De most koncentráljunk csak az emberes űrutazásokra!

Az első emberes űrutazást szintén a szovjetek hozták össze, a már fent említett Gagarin 1961-es repülése után pedig a következő nagy lépés a Leonov által véghez vitt első űrséta volt 1965-ben, aminek során szkafanderében 12 percet tölthetett a világűrben, az űrhajóhoz rögzítve.

Az amerikaiak végül csak 1969-ben hozták be a versenyben a nagy vetélytársat, amikor az Apollo-program eredményeként leszálltak a Holdra.

Az űrhajózás azóta mintha megtorpant volna, legalábbis abból a szempontból, hogy emberes űrutazást nem tudtunk ennél távolabbra vezetni, sőt, a Holdon sem járt többé senki az Apollo-program vége után (1972-ig összesen hatszor szálltak le az amerikaiak).

A szovjetek félbeszakították saját Hold-programjukat, és inkább űrállomás-fejlesztésére kezdtek koncentrálni: 1971-ben állították Föld-körüli pályára a Szaljut-1-et, amit az amerikaiak Skylab állomása követett 1973-ban.

Az első igazán hosszú távra tervezett űrállomás a Mir lett, ami 1986-ban kezdett üzemelni, és összesen 15 évet töltött a világűrben. Feladatát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) vette át 1998-ban.

Navigare necesse est, vivere non est necesse

Látszólag túl sok gyakorlati hasznunk nincs belőle, az emberiséget mégis mintha hajtaná valami a világűr felé, amit egyrészről a fent idézett latin közmondás (Hajózni szükséges, élni nem muszáj) is tökéletesen megmagyaráz, de nemrég az Európai Űrügynökség Rosetta-űrszondájának zseniális reklámfilmje egyetlen szóban is össze tudta foglalni:

Ambition the film

Ambition is a collaboration between Platige Image and ESA. Directed by Tomek Bagiński and starring Aidan Gillen and Aisling Franciosi, Ambition was filmed on location in Iceland, and screened on 24 October 2014 during the British Film Institute’s celebration of Sci-Fi, at the Southbank, London. More information.

És hogy milyen irányba vezeti jelenleg a  becsvágy az űrhajózást? A két legnagyobb cél a polgári űrutazás beindítása, a másik pedig a Mars elérése.

Önerejéből eddig három ország, az Egyesült Államok, Oroszország (Szovjetunió) és Kína tudott csak embert juttatni az űrbe, de egy ideje amúgy is a nemzetközi együttműködések határozzák meg az űrhajózás irányát. Az egyes országokon kívül viszont magán vállalkozások is tudnak már annyi pénzt előteremteni, amiből finanszírozni tudják űrhajók fejlesztését. Burt Rutan cége, a Scaled Composites által magántőkéből kifejlesztett SpaceShipOne kifejezetten űrturisták számára készült, és összesen három alkalommal járt 100 kilométeres magasságban, ahol már érzékelhető a súlytalanság.

A SpaceShipTwo ennek a gépnek az utóda, amit már három cég összefogásával fejlesztenek, a projektet pedig a későbbi utasok is finanszírozzák. Az elődjéhez hasonlóan ez is egy levegőből indított űrrepülőgép, amivel alacsony Föld-körüli pályára lehetne állni. Jelenleg még tesztelik, az űrrepülő kifejlesztését eddig több súlyos baleset is hátráltatta.

Elevating Unity – Episode 2: Glide Flight

On December 3, 2016, our new SpaceShipTwo, VSS Unity, flew freely for the first time. This important test marks the first time that a vehicle built by our manufacturing organization, The Spaceship Company, has flown fully under its own control. In this video, Lead Test Pilot, Mark “Forger” Stucky, explains what it’s like flying VSS Unity for the first time.

Ennél is nagyobb terveket szövöget a Space X program, ami szintén egy magánvállalat, a Tesla és a PayPal kapcsán híressé vált Elon Musk cége. A Space X már két hordozórakétát (Falcon-1 és Falcon-9) és egy teherszállító űrhajót (Dragon) is kifejlesztett, amikkel sikeres küldetéseket láttak el a NASA megbízásából, többek között ellátmányt szállítottat a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A Space X jelenleg a Dragon űrhajó utasok szállítására is alkalmas verzióján dolgozik, amivel 2017-ben már legénységet akarnak eljuttatni az ISS-re, 2018-ra pedig már Hold körüli utakat szerveznének űrturistáknak.

2017 márciusában a Space X sikeres küldetést hajtott végre egy korábban már használt Falcon 9-es rakétával. A cég minden eszköze nagyon költséghatékony, és többszöri felhasználásra tervezett, utóbbinak például egy Mars-expedíciónál lenne fontos szerepe, már ha az űrhajósok vissza is akarnak térni valamikor. Az űrhajózás eddigi történetét túlnyomó többségben az egyszer használatos rakéták és űrhajók írták, ez alól csak a NASA ’80-as években kifejlesztett űrsiklói képeznek kivételt, amiket viszont két katasztrófa miatt nyugdíjaztak. A Space X ezzel szemben viszont most újra többször használatos eszközökben gondolkodik.

A NASA az űrsiklóprogramjának beszüntetése után elveszítette a lehetőséget, hogy önerejéből embert juttasson az űrbe (az ISS legénységét jelenleg a Szojuz űrhajó szállítja), ezért lenne hasznos számukra a Space X Dragon következő verziója. De közben ők sem tétlenkednek, már javában készül saját űrhajójuk, az Orion, amit szintén használnának a Nemzetközi Űrállomás elérésére, de a fő cél egy olyan űrhajó megalkotása volt, ami nagy időtartamú mélyűri űrrepülésekre lenne képes. A NASA ehhez fejleszti a rendkívül fantáziátlan nevű Space Launch System rakétát, ami viszont a világ eddigi legnagyobbja lesz. Már ha elkészül, mert jelenleg még csak egyes részeit kezdték el gyártani.

De ha megvalósul, akkor a hatalmas hordozó dolga lesz, hogy az Oriont minden eddiginél messzebbre juttassa el a világűrben: az első kilövést 2018-ra ígérik, ekkor jönne egy Hold körüli út, majd 2022-ben legénység nélkül indítanának útnak egy ilyen rakétát a Jupiter egyik holdja, az Europa felé. Több hosszú idejű Hold körüli misszió után a NASA 2033-ra ígéri az első legénységgel együtt történő bolygóközi utazást, ami valószínűleg egy Mars-expediciót takar.

A vörös bolygó meghódítása viszont a Space X céljai között is szerepel, már tervezik a Falcon-9 nagyobb, Heavy verzióját, de Elon MUsk egy tavaly év végén tartott konferencián egy ennél is nagyobb rakéta és űrhajó tervét vázolta fel. Így jutunk el Gagarintól a Marsig, valamikor. Mert űrhajózni muszáj:

SpaceX Interplanetary Transport System

Uploaded by SpaceX on 2016-09-27.

(forrás: Wikipedia)