A világ legmelegebb sátra: így állítják fel otthonukat a nyenyecek a tundrán

A tundrán nagyjából 30 ezer nyenyec nomád él, akiknek hétköznapjai alig változtak az évszázadok során. Persze akadnak, akik már hómobilt használnak, és igen sokan veszik igénybe azokat a generátorokat is, amelyeket az orosz kormány azért ad nekik, hogy kárpótolja őket a GASPROM által kiaknázott, ezért előlük lezárt területekért, amelyek a nyenyec autonóm földhöz tartoznak. Ezzel együtt azonban a világ talán leginkább izolált népének mindennapjai alig különböznek attól, ahogy őseik éltek.

Átlagosan négy naponta sátort bontanak, majd egész nap mennek, mennek rénszarvas húzta szánjaikon, hogy állataik zuzmóhoz jussanak. A nyenyec embernek mindene a rénszarvas: a húsával táplálkozik, a szőrével ruházkodik, míg a varráshoz cérnát is rénszarvas-inakból készít. Mivel zöldség és gyümölcs ezen a vidéken nincs – a zuzmón kívül – a nomádok friss, meleg rénszarvasvért isznak, hogy elegendő vitaminhoz jussanak, és ne kapjanak skorbutot.Fürdeni leginkább csak nyaranta szoktak, amikor a hó elolvad, a tavak felszínéről eltűnik a jég, és kellemes 15 fok van a tundrán.

A Nomad Architecture friss kisfilmje egy nyenyec sátor felállítását kíséri végig. Először a padlót rakják le, majd minden botnak megvan a maga mértani pontosságú helye. Erre jön több réteg rénszarvasbőr- és szőr, ami a sokszor mínusz negyven fokos szibériai hideget igyekszik kint tartani. A helyiek természetvallást követnek, ezért a nők soha semmit nem léphetnek át az első menstruációjuk kezdete óta, amivel belépnek a misztikus természeti ok-okozati összefüggések világába – mindez láthatóan befolyásolja az építés folyamatát is. A férfiak viszont addig nem léphetnek be a sátorba, amíg a tűz nem ég, a füst nem száll fel.

Maga a sátorbelső meglepően tágas, két család él benne, a férfiak testvérek. Középen a tűzhely áll, beköltözéskor mindig havat melegítenek, amiből forró tea készül. A két oldalon a két család kap helyet. A sátoron belül minisátort húznak a fekvőhelyekre, ami egyrészt benntartja a meleget, másrészt egy kis intimitást is ad. Kényelmes priccsek, hangulatos, egyelőre még kintről beszűrődő fények – este aztán előkerülhet a petróleumlámpa.

A nyenyec gyereket az elmúlt évtizedekben bentlakásos iskolákba hurcolták, hiszen az oktatás az ő esetükben is kötelező. Most már igen gyakran hómobillal keresi fel őket az oktató, vagy műholdas kapcsolat segítségével tartanak online órákat. Azok a gyerekek, akik mégis a városba kerülnek tanulni, csak ünnepekkor látogathatnak haza, és nagyon vágyják a tundrát. A felnövekvő generáció nagyjából 30 százaléka a városban marad és felhagy a rénszarvas-tenyésztéssel, hiszen a klímaváltozás alaposan megnehezíti a nomádok életét.

A globális felmelegedés ezt a vidéket igen komolyan érinti: rovarinváziók zavarják meg a szaporulatot, szaporodnak el a káros, toxikus algák, ami a táplálékforrásokat veszélyezteti, az időjárás kiszámíthatatlan, a tavakon nem lehet átkelni a vékony jégtakaró miatt… Húsz év alatt 56 százalékkal – 4,7 millióról 2,1 millióra – csökkent a vadon élő rénszarvasok száma az Északi sarkkör közelében.