Érdekes

Nem csak Valentin napra: ez a 7 dolog a boldog kapcsolat alapja, az önismereti tréner szerint

  • Szerző:nuus
  • 2022.02.14 | 12:18

A híres indai-amerikai önismereti tanár és bestseller-szerző, Deepak Chopra nemrég arról írt a blogján, hogy mi kell ahhoz, hogy kapcsolataink igazán boldogok legyenek. Nem csak a párkapcsolatra céloz, de cikkünk elsősorban a szerelemről szól.

A kapcsolat alapja az egyenlőség.

Ha egy kapcsolat egyenlőtlenségre épül, megmaradhat ugyan hosszú távon, de kizárt dolog, hogy a résztvevők fejlődjenek, és mindketten jól érezzék magukat a bőrükben. A szerelem lényege épp az, hogy a másik ember tükrében látom önmagamat, és ez az érzés kölcsönös. Minden ember értékes, ugyanannak az isteni fénynek része, csak éppen mindennek a megnyilvánulási formája eltérhet. Hiába esik meg, hogy az egyik fél a felszínen gazdagabb, vonzóbb, műveltebb, intelligensebb vagy sikeresebb, mint a másik, fontos tudatosítani magadban: sem alatta, sem fölötte állónak nem érezheted magadat, ha egyszer társak vagytok.

Jasmine Carter fotója a Pexels oldaláról

Minden kapcsolat önmagad tükre.

Amikor a másik emberre mutatsz, hogy „ő a hibás”, három ujjad mindig feléd áll. Mielőtt mást hibáztatnál azért, amiért nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan szeretted volna, gondolkozz el egy kicsit: mi volt a lépésed, ami a nem épp kívánatos végkifejlethez vezetett? Ha becsapott, te hol hagytad magadat átverni, miért hittél vakon, milyen hiányt akartál pótolni magadban a feltétel nélküli bizalommal rögtön az elején? Félreértés ne essék, ne hibáztasd magadat: nem vagy hibás, csak felelős. Mindenért, amit teszel.

Semmi sem állandó, mindenki változik

Gyakran vágják régi házastársak egymás fejéhez: „Te nem az az ember vagy már, akihez feleségül mentem/akit elvettem feleségül”. Noha ez a mondat általában durva veszekedés keretében hangzik el, bőven van benne igazság: senki sem az, aki két, öt, tíz éve – vagy akár egy napja – volt. Az élet az állandó változásról szól, nem lehet két lábbal ugyanabba a folyóba lépni, és gyakran megesik, hogy két ember nem ugyanabban az ütemben változik, illetve egészen más úton kíván haladni, mint a társa. Ilyenkor el kell dönteni: még mindig érdemes együtt folytatnunk, vagy azoknak az időknek már vége?

A múlt csak múlt. Nincs köze a jelenhez.

Minden kapcsolatban vannak kisebb-nagyobb súrlódások, amelyek fájdalmat okoznak a részvevőknek. Sokszor ezek a sebek azok, amelyek végül – újra és újra felszakadva – a kapcsolat halálához vezetnek. Képessé kell válnod arra, hogy elengedd a múltat, és megbocsáss a párodnak: akkor is, ha csak elfelejtett bevásárolni, és akkor is, ha megcsalt. Más kérdés, hogy esetleg úgy döntesz, a történtek fényében nem akarod folytatni a kapcsolatot: a megbocsátás azonban nem róla, hanem rólad szól. Neked ad szabadságot, hogy később – akár egyéb társulásaidban is – jól tudj működni, sebek nélkül.

Nem az a fontos, hogy igazad legyen, hanem az: boldog légy.

Ha számodra a viták arról szólnak, hogy van egy nyertes és egy vesztes, könnyen rákaphatsz az „én győztem” mámorító érzésére. Ez azonban csalóka illúzió: sem a győzelem sem a vesztesség nem a szeretetről szól, márpedig csak akkor lehetsz boldog, ha cselekedeteid mozgatórúgója a szeretet. Ha egy vita túl sokat vesz ki belőled, ne meggyőzni, legyőzni akard a másikat: inkább tégy egy lépést az irányába, értsd meg az álláspontját, és kössetek méltó kompromisszumot.

A kapcsolatok figyelmet, empátiát, tiszteletet és időt igényelnek.

Az életünkben mindi az kerül előtérbe, aminek a legtöbb figyelmet szenteljük. Így aztán, ha szeretnénk, hogy kapcsolataink – és itt most természetesen nem csak a párkapcsolatról van szó – gyümölcsözőek legyenek, adjuk meg a kellő figyelmet, empátiát, tiszteletet és időt. Ha ezek közül bármelyikben is hiányt szenved a kapcsolat, az bizony meg fog látszódni annak minőségén.

Készen állsz arra, hogy felvállald és kommunikáld a szükségleteidet.

A magyar ezt úgy mondja: néma gyereknek anyja se érti a szavát. Honnan tudhatná a párod – a tesód, a szülőd, a haverod – mire van igényed, ha soha nem beszélsz erről?! Az első lépés, hogy azonosítsd magadban, mi az, mire igazán szükséged van. A következő: vállald fel, mondd ki nyíltan. Hallgasd meg azt is, mire vágyik a partnered: csak így derülhet ki, mi az, amit ketten képesek vagytok építeni mindebből.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló