Tudomány
Hoppá, életképes kisegerek születtek, apa nélkül, két anyától!
Azonos nemű rágcsálókból jöttek létre szaporodni is tudó utódok. A nőstényekből létrehozott kisemlősök élnek és virulnak, a hímek utódai viszont elpusztultak.
Bimaternális – azaz két női szülőtől származó – egerek születtek Kínában, a világon először. A genetikai mérnökök a reprodukció vastörvényét valamelyest kikerülték, és életképes utódokat hoztak létre; mely csöppségek maguk is képesek a szaporodásra.
Hello world! World’s first mice born with two fathers came thanks to stem cell and gene editing research by scientists from Chinese Academy of Sciences. https://t.co/gnBMo7Y2Tt pic.twitter.com/v0qu20qLSg
— People’s Daily,China (@PDChina) October 12, 2018
Az ázsiai ország Tudományos Akadémiájának kísérletében részt vett egy kétapás szülőpár is, de az ő összes ivadékuk pár napon belül elhalálozott.
A szex vajon mi?
A kínai tudósok annak eredtek nyomába, miért is van szükségünk közösülésre. Az emlősök – beleértve az embert is – egyelőre úgy képesek szaporodni, ha szexuális úton termékenyíti meg a hím a nőstényt. De legalább egy férfi hímivarsejt és egy női petesejt kell a sikeres projekthez. Viszont az élővilág többi résztvevője nem ilyen komplikált: némely hal, hüllő, kétéltű, sőt: madár is megoldja a faj fenntartását egyedül. A szűznemzés – azaz a partenogenezis – bevett dolog bizonyos állatoknál.
A kínai tudósok nem állnak meg itt – pulykákon is szeretnének kísérletezni. Hogy az idei hálaadási asztalra még nem kerül bimaternális szárnyas, az több, mint valószínű, mert a folyamat eléggé összetett.
Az egyik egér petesejtjéhez egy nőstényből származó különleges sejtet – az egyetlen kromoszóma-készlettel rendelkező haploidot – kellett illeszteni. Ám ez a két összetevő így még nem tartalmazott elég DNS-t, ezért némi génszerkesztésre is szükség volt.
A fiúknál egy genetikai információktól megfosztott petesejtet kellett egy spermiummal összehozni, itt még több génvariálásra került sor.
A kutatóknak be kellett látniuk: ha férfitől és nőtől származnak a genetikai kódok – mint a hagyományos aktusok esetén – akkor a DNS-ünk máshogyan viselkedik. Ha bizonyos részeket törölnek az örökítőanyagból, hogy például betegségeket elkerülhessenek, azzal az utódok életképességét növelhetik. A kutatást felügyelő Dr. Wei Li így fogalmaz:
Elmentünk a falig. Láttuk, hogy a kétanyás egereknél kiüthetőek a problémák, viszont a kétapás reprodukció határait képtelenség áthágni.
Az aucklandi Dr. Theresa Holm szerint még nem látjuk a történet végét:
Talán ez az eredmény egy lépés lehet az azonosnemű párok közös, egészséges utódja felé. Viszont felvet csomó etikai és biztonsági kérdést is.
Itt a BBC szerint a tervezett gyerekek mentális és fizikai egészségére is célozhat a szakértő.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
