Új testképzavar: Snapchat-filterre hasonlítanának a fiatalok

A JAMA Facial Plastic Surgery című szaklap hosszan ír a döbbenetes új jelenségről, amelynek a neve egyelőre Snapchat-diszmorphia. A definíciója egyszerű: a beteg szorong a külseje miatt és képtelen tükörképével azonosulni, amiért az nem Snapchat-filterrel jelenik meg a való életben is. A kifejezés egy Tijion Esho nevű brit plasztikai sebésztől származik, aki az év elején használta először a szót, amikor is arra lett figyelmes, hogy több fiatal is durva, életszerűtlen testmódosítást kért nála, amelyekkel korábban nem találkozott.

via GIPHY

A Bostoni Egyetem orvosi karának munkatársai arról írnak a cikkben, hogy a Snapchat-diszmorphia azért is ijesztő mentális zavar, mert a páciensek számára a valóság és a fantázia összemosódik, és már nem képesek reálisan felmérni, mi az, ami még teljesíthető kérés egy plasztikai beavatkozás esetén, és mi az, ami már a fantázia tartományába esik. A cikk hangsúlyozza, hogy az érintettek nem kutyusfüleket, cicaorrot vagy épp állandó virágkoronát akarnak, hanem a teltebb ajkak, a hangsúlyosabb arcvonal, a vékony áll és keskeny orr az, ami az álomlistákon szerepel.

A cikkből megtudjuk, hogy a 2017-es amerikai arcplasztikai és rekonstruktív műtéti szakmai műhely plasztikai sebész résztvevőinek 55 százaléka találkozott már a jelenséggel valamilyen formában. A leggyakoribb ebbe a tárgykörbe tartozó beavatkozások, illetve kérések: szemhéj-plasztika, orrplasztika és a különféle hajbeültetések. A páciensek közös pontja, hogy határozottan szorongtak, amiért nem a kedvenc filterre hasonlítottak a való életben, és az egyértelműen definiálható tünetek csak a műtét után enyhültek. A gond az azonban, hogy egy beavatkozás után nincs megállás: többen is függővé válnak, hogy a testük miatti szorongás ezen a módon mérséklődjön.

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni persze, hogy a testképzavarra sosem a műtéti beavatkozás a válasz. Az érintetteknek pszichológusi segítségre van szükségük, ami jó eséllyel a kognitív viselkedésterápia (a helytelen minták megértése és új, konstruktív minták beépítése), de bizonyos esetekben a szelektív szerotonin-bevitel is segíthet a mániás viselkedésen, ami viszont már nyilván pszichiáteri kompetencia.

via GIPHY