Tudomány
Hogy mi? Bill Gatesék végleg kiirtanák a szúnyogokat?
Akár örökre is leszámolnának a halált hozó vérszívókkal, GMO fajtársak segítségével?
A szúnyogcsípés nekünk leginkább semmiség, de világszerte akár évente 830 ezer életet olthatnak ki közvetve ezek az apró rovarok. Nincs is a bolygón náluk pusztítóbb fajzat, még akkor sem, ha az emberiséget is beszámítjuk.
A halál oka az esetek több, mint a felénél a malária (440 ezer fő), melynek egysejtű kórokozója egyik személyről a másikra is átterjed. Ezt a parazitát a nőstény szúnyogok vérszívás során juttatják a szervezetbe.
Melinda és Bill Gates 2000-ben létesült alapítványa a halálozási arányok lecsökkentését vette célkeresztjébe. Kétmilliárd dollárt csak arra szántak eddig, hogy a váltólázat legyűrjék. Most újabb 4,1 millió dollárt adtak arra, hogy kutatók egy új módszert dolgozzanak ki ellene: laborban tenyésztett hím szúnyogsereg fog végezni a saját utódaival.
A brit Oxitec a napokban írt alá egy megállapodást Gatesékkel, melynek értelmében új típusú rovarokat fognak kifejleszteni. A genetikai mérnök cég, mely az Oxford Universityből nőtt ki 2002-ben, feladatul kapta, hogy „barátságos szúnyogokat” hozzon létre.
Breaking News: Oxitec steps into the #malaria elimination arena in #partnership with the Bill & Melinda Gates Foundation. Discover more: https://t.co/v4umPJWz6l Please share/RT #endmalaria #mostdangerousanimal @gatesfoundation #HealthForAll #Science pic.twitter.com/7sTK3KCwLL
— Oxitec Ltd (@Oxitec) June 19, 2018
Ilyen “ártalmatlan” állatok korábban is hasznára voltak már az emberiségnek, mikor a Zika, a dengue vagy a sárgaláz kórokozóit hordozó, Egyiptomi csípőszúnyog ellen kellett bevetni őket. Brazíliában, a Kajmán-szigeteken és Panamában már alkalmazták őket, de sor került tesztekre Indiában is. Bizonyos területeken nagy sikerrel gyérítették a veszélyes rovarok vadon élő állományát: van, ahol 90 százalékos hatékonyságig is jutottak.
Legutóbb 2010-ben dobta meg az Oxitecet a Microsoft-alapító és neje, akkor ötmillióval. A legújabb, genetikailag megtervezett hím rovarokat a szabadba fogják ereszteni, hogy párosodjanak az ottani, maláriát hordozó nőstényekkel. Alapból csak a nőnemű egyedek csípnek, akikkel majd összejönnek a dizájnolt fiúk, hogy egy önkorlátozó gént juttassanak az utódokba. Így a következő nemzedék nőtagjai meghalnak, mielőtt elérnék az ivarérettséget, és így: a vérszívó kort.
.@EPA opens public comment period for @Oxitec’s Experimental Use Permit application for Friendly™ #Mosquitoes in Florida Keys https://t.co/ABLlwLtuIz #pestcontrol #insectcontrol #dengue #ecofriendly #aedes #environment #health #synbio #syntheticbiology pic.twitter.com/pnEA982v7P
— SynBioBeta (@SynBioBeta) March 11, 2018
És ez nem csak egy nemzedéket érint: a GMO-hímek további tíz generációt képesek volnának ugyanígy befolyásolni.
Túl szép, hogy igaz legyen
Igen, a folyamattal akadtak néhol gondok. Egy sárgaláz-hordozó populáció esetében például Panamában megesett az, hogy egy, az Oxitec által génmódosított nőstényre tízezer, eleresztendő hím jutott – de a cég szerint azok a nőstények fertőzésmentesek voltak, és napokon belül úgyis elpusztultak.
Most rá kell kapcsolni a hatékony gyógymódra, ugyanis csúcsra jár a malária: míg 2000 és 2015 közt 62 százalékkal esett a megbetegedések száma, addig mostanában újra tombolni kezdett a betegség. Pedro Alonso, a Global Malaria Programme igazgatója attól tartott tavaly, hogy ha csökkenőben van a halálos áldozatok száma, akkor a kormányok hirtelen hanyagolni is kezdik a kérdést. A WHO szakembere szerint ilyenkor a malária-ellenes kezdeményezéseket is rövidre zárják, pedig a leghalálosabb típusú malária kórokozó egyre inkább ellenáll a gyógyszereknek.
Az Oxitec legfrissebb teremtményeit leghamarabb 2020 ősze körül tesztelhetnék terepen, de máris ütköztek olyan akadályba, mely a génmódosított állatok esélyeit lerontotta. Most nyáron szeretnének Florida Keys környékén egy kisebb próbát tenni, de a helyi lakosok nem igazán lelkesednek az ötletért. Olyannyira, hogy 2016-ban a többség a génmódosított rovarok ellen szavazott. A cég nem adja fel, folyamatosan tárgyalnak több város vezetésével is, a két éven belül esedékes tesztüzem miatt.
Happy #INWED18 to all current and aspiring female engineers. Continue to grow, inspire and develop and never stop #RaisingTheBar! ? ? ? #HerImperial pic.twitter.com/FXgk0H1oFA
— Imperial College (@imperialcollege) June 23, 2018
De nem csak az Oxitec kovácsol élő, ízeltlábú fegyvert. Például az Imperial College London szakemberei is mutánsokat küldenének csatába a malária ellen – a nőstények terméketlenné válásán dolgoznak, már 2016 óta.
Állatvédők = szúnyogvédők
Az olyan környezetvédő szervezetek, mint a Friends of the Earth, is tett már csípős megjegyzéseket a GMO-rovarok ellen. Szerintük a mutáns szúnyogok hatása kiszámíthatatlan a törékeny ökológiai egyensúlyra nézve.
We need radical action on #FarmingForNature in the #AgricultureBill to stop butterflies and bees disappearing for ever. MPs can show support by signing up to the parliamentary farmers market on 27 June. You can show support by signing here: https://t.co/1RjLpDIAQ4
@DefraNature— Friends of the Earth ? (@friends_earth) June 24, 2018
A tudósok azzal védekeznek, hogy a cél nem a teljes kiirtás, inkább csak komolyabb csapás mérése a Zika és malária kórokozóira.
Ha minden jól megy, az emberek semmit sem fognak az egészből észrevenni. Marad még bőven szúnyog is a Földön.
bizakodik Tony Nolan, az ICL biológusa a Science Alert oldalán.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
