Utazás

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 11. rész: Koh Rong Samloem, avagy búcsú az Old Soulstól

Koh Rong Samloem annyit tesz, hogy a messzebb lévő Rong sziget. Sihanoukville-től igazából nincs olyan messze, bő egy óra alatt oda lehet érni hajóval, de mégis, mintha a civilizációs rohanásból kikanyarítottak volna egy szeletet, és ezen terül el ez a kambodzsai kis sziget. Koh Rong Samloem mára jócskán ott van a radaron, de jobb pillanataiban még mindig tudja azt a fajta nyugalmat és megnyugvást hozni, ami miatt jó pár éve elkezdett népszerű lenni.

A Mpay bay az egyik a számos öböl közül, amire azt mondják a helyiek, hogy a legszebb Koh Rong Samloem szigetén. Ha helyi vagy, neked mindig az a legszebb, ahol vagy, ha meg nem vagy helyi, akkor a legegyszerűbb, ha végigjárod az összeset, hogy megbizonyosodj. Az Old Souls teraszán Stepan, a tulajdonos annyit mondott, szerinte a Clear Water öböl a legszebb, ami alig egy órányi járásra van a dzsungelen keresztül. Amire szükség van, az csupán a flip-flop helyett szandál, és legalább egy nagy üveg víz, mert a harminc fok a párás dzsungelben kitikkasztja az embert rendesen. Közben a pult mögött igazi vietnámi kávét készített a hely másik tulajdonosa, Sarah, egy maláj-angol szülők lánya, aki a fentebb említett  – mind kiderült, holland – Stepannal négy éve kezdte összerakni a backpakerek körében azóta legendává nemesülő helyet. 

Ott lenni, részese lenni

Pedig az Old Souls elsőre nem más, mint egy deszkákból összerakott, ügyesen dekorált, olcsó szállást és biztonságot nyújtani képes hely, ahol talán a közvetlenségből fakadó bizalom és segítőkészség emelte a pontszámokat szinte a tizesig. A páros több évnyi utazás után állt meg, és kezdett bele olyanba, ami a vándorlásaik alatt nekik is jól jött volna. Az építkezésben sokan és sokáig önkéntesen szálltak bele – még mai is dívik Koh Rong Samloem szigetén, hogy önkéntes munkáért cserébe szállást és napi háromszori étkezést kapsz. Stepanék sokáig egy légtérben aludtak a vendégekkel, aztán merész újításként egy wc-ajtóval leválasztottak maguknak egy ágynyi részt, és lett saját életterük. Aztán a mellettük lévő deszkabódét kibérelték, és dormitóriummá alakították. Az egy légterű helyiségben talán csak a szúnyoghálók adnak némi privátszférát, de bárki, akivel beszéltem, nem érezte hiányát semminek sem. 

Mint mondja Stepan, négy-öt éve turisták még alig voltak, telefon a kikötő végében, az is vonalas, akinek dolga volt, oda járt telefonálni. Áram csak napközben akadt, és szigeten jobbára csak csónakkal lehetett közlekedni, utak nem nagyon voltak. A közösségi élet  – mondja Stepan – erős és egyedi volt. Szépen le volt osztva, ki megy el halászni, ki készíti el a friss fogást, esténként pedig két utcányi ember összejött, hogy együtt fogyassza el azt, amit a tenger aznap adott, és megbeszéljék azt, amit kellett. Stepanék az egyik helyi halásztól vették meg a helyiséget, és lettek részesei a közösségnek.  

“Aztán megjelent az első áramgenerátor, a napi 8-10 órányi hasznos idő kitolódott még 3-4 órával, de érdekes módon ez azzal járt, hogy akinek generátora lett, az elkezdett karaoke-zni és vidáman sörözgetni, a közösségi élet pedig lassan felszeletelődni” – mondja. Aki pedig megtehette, bővített a házán, vett még egy csónakot, egyszóval a falu elkezdett átalakulni, és növekedni, és azóta mindenki kezében ott a mobil, ami pedig totál hangerővel ontja a YouTube-ra feltöltött khmer zenét. Ez a növekedés pedig óhatatlanul azzal járt, hogy a nyugodt és a hátizsákos turisták számára biztonsággal megfizethető öbölben megjelentek azok, akiknek magasabbak voltak az elvárásai, és ezeket a jobbára külföldről idekeveredett expatok új szállói voltak hivatottak kielégíteni.

Koh Rong Samloen M’Pay Bay

A helyiek pedig a maguk eszközeivel és elképzeléseivel – vendégházak, túlárazott boltok és közlekedési szolgáltatások – szálltak be az össznépi turizmusba, hogy aztán eljusson odáig a település és így az Old Souls is, hogy azt lássa: a buliturizmus kezd jellemzőbb lenni a helyre, semmint a világjárók életszeretete és kíváncsisága. Stepan és Sarah ekkor kezdte fontolgatni, hogy bármennyire is a kezük munkája a hely, ideje talán más irányba indulniuk és az Old Souls átadni annak, akit nem zavarnak az új igények, és a megfelelés. Egyszóval, kikerült a zárva és eladó tábla.

Az új év már új tulajdonosokat és elképzeléseket hozott. Az Old Souls utolsó vendégei napi pár dollárért részesei lehettek a lassú elköszönésnek, és bárhova is kerüljenek, érezhetően összeköti őket az a pár nap, ami alatt közösséggé kovácsolódtak.

MPay bay amúgy most még az a hely, ahol egy S.U.N fesztiválos ugyanúgy megtalálja a maga buliját, mint az, aki csak csillezni szeretne valamelyik öbölben – amúgy tényleg a Clearwater az egyik legszebb, csak az irányt jól mutatja, hogy a tengerpart körül útépítések kezdődtek, állítólag kínai cég vette meg az egész öblöt, hogy majd ott építsen valamit, ami biztosan nem harmonizál a szigettel. Lazy beach és a Sunset part kevésbé mohó expatok keze munkáját dicséri, így ezeken a helyeken – még egy ideig  – tényleg élvezhető az a sejtekig hatoló nyugalom, ami miatt Kambodzsa nyugati partjainál lévő Koh Rong Samloem méltán van Délkelet-Ázsiai legjobb helyei között.

 

@thefarangfrank♬ original sound – thefarangfrank


Ha napi friss rövideket is szeretnél, kövess a twitteren, ha bírod a TikTokot, itt is megtalálsz, kövess be!

Ha kíváncsi vagy, a sorozatunk eddigi részeit itt találhatod:

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 1. rész: Miért utazzunk Délkelet-Ázsiába?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 2. rész: Hot pot avagy miért (ne) menjünk Phu Quock szigetére, Vietnámba?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 3. rész: ünnepvárás izzasztó harminc fokban Délkelet-Ázsiában

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 4. rész: Milyen alkalmazásokat érdemes letölteni, ha utazunk?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 5. rész: a Mekong-delta és a börtönsziget Vietnám igazi arca

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 6. rész: fontosak e szokások, ha utazunk, avagy borbélyhoz menni jó

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 7. rész: Ho Si Minh-város, vagyis Saigon, avagy az őrület mekkája

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 8.: Van-e pánik Délkelet-Ázsiában a koronavírus miatt?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 9. rész: Thaiföldön megtalálták a koronavírus ellenszerét?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 10. rész: Kambodzsában Kampot és Kep a neked való hely, ha lejönnél a térképről kicsit

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló