Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A következőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Az életszeretet a legnagyobb vonzerő
Reggel négy van. Önfeledten, vidáman táncolnak, csak azért, mert a műszakváltáskor az egyik brigád kedvenc dala szól a rádióban. Sok mindenre számíthat az utazó, aki majd egy napnyi ki-és becsekkolások után végre elér a fülöp-szigeteki Cebuba, ahol a következő gép indulásáig még van pár órája, így lemegy a kávézóba, de arra nem, hogy fülig érő szájjal nevessen együtt a kávézó személyzetével. Fülöp-szigetekre azt mondják, az életszeretet áthatja az embereket, ez tulajdonképpen az ország egyik legnagyobb vonzereje. Fene se gondolta volna, hogy már érkezéskor szembesülhet ezzel. Pedig az egész történet még el sem kezdődött.
Cebu ugyanis csak egy kelletlen megálló Palawan fővárosa, Puerto Princesa felé. Palawan fővárosába azért érkeznek általában az emberek, hogy onnan minél előbb továbbálljanak. Pedig Puerto Princesa a maga nemében érdekes is tud lenni. Mindenek előtt azért, mert ez Palawan szigetének legnagyobb és legjobban kiépített városa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az európai normákhoz szokott utazó – mondjuk, aki európai normákat keres Délkelet-Ázsiában az jobb ha otthon marad – itt tehet kísérletet arra, hogy kórházat találjon, kártyáját elfogadó ATM-ből kivegyen annyi pénzt, ami elég El Nidoig, beszerezze azt, amit eddig nem, de most jött rá, hogy mégis kell neki az a valami.
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Tovább
Gangnam style
Szubjektív alsó: nomádkodás görög szigeten
Díjnyertes Panasonic epilátor
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 16. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a boszokrányok és gyógyítók szigete
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 15. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a rejtett csoda
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Fülöp-szigetek az életigenlők országa, és az életszeretet kíméletlenül ragadós, az is mosolyra húzza a száját, aki huszon pár óra után érkezik meg ebbe a Délkelet-Ázsiai országba. A kövtkezőkben Palawan szigetének fővárosát, Puertó Princesát mutatjuk be, és egy olyan csodát, ami még a fővárosától nem messze lévő föld alatti folyónál is nagyobb, egy börtönt, amit jó eséllyel egy Rejtő-rajongó álmodott meg, vagy a sors volt nagyon vicces kedvében.
Gangnam style
Szubjektív alsó: nomádkodás görög szigeten
Díjnyertes Panasonic epilátor
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 16. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a boszokrányok és gyógyítók szigete
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 15. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a rejtett csoda
Érdemes előre tisztázni a tarifát
Puerto Princesa városában eligazodni viszonylag könnyű, még a legutolsó triciklis – ez a motor+oldalkocsis taxi elnevezése – jobban beszél angolul, mint a ferihegyi reptér környékén hiénázó magyar társaik közül bárki. Órát itt ugyan nem pörgetnek – mivel nincs – , de azért nem árt észnél lenni, a tarifát ajánlatos előre tisztázni, aztán nincs morgás.
Városon belül általában 150 pesoért (ezer magyar forintért) hozzák-viszik a bamba idegent, város körüli túra viszont már erősen alkuképes. Megállószámtól függően mondanak árat 500 és 1000 között. A messze földön híres földalatti folyót éppúgy ajánlatos megnézni, mint a krokodilfarmot, igaz, ez utóbbiért alig egy órát kell utazni, míg a földi alatti folyó egynapos túra, amiből a folyó maga 20 perces etap csupán. A triciklis szerint vannak ennél sokkal jobb programok is. Kérdem, mégis mi?
God save me, menjünk börtönbe, jó?
“Börtönbe akarsz-e menni” – kérdi a triciklis, akinek a járgányán ott díszeleg “God save me”. Aztán széles mosollyal gázt adott, és egy óra zötykölődés után a mélyzöld hegyek között elterülő völgy kapujában egy őr vonja kérdőre az embert, hogy mégis, mit keres itt, a csökkentett szigorítású börtönben? A szokásos szöveg – messzire visszük a történet hírét – hallatán csak bólogatás lett a válasz, meg egy intés, hogy haladjunk, kérem.
A Fülöp-szigeteki büntetés-végrehajtás vezetésében vagy valaki magyar, és ezért hallott Igoriról, vagy lefordította valaki Rejtő Jenő örökbecsű klasszikusát a tagalog nyelv aktuális dialektusára, és így épült fel a Három testőr Afrikában börtönparadicsoma Fülöp-szigetek legnyugatibb szegletében, vagy a jósors már megint rettentő vicces kedvében volt, amikor ezt összehozta.
Az út egy üdülőövezetnek is beillő, zöldellő, szépen rendben tartott területen, patinás épületek és előzékeny emberek között kanyarog. A barakkok és őrállomások gondosan körbenyírt sövények mögött állnak, az egyenruhásból alig látni valakit.
A börtön központi épületében zene szól, jó hangosan üvölt a Gangnam style,
délutáni rekreáció folyik, mondja az épület előtt posztoló őr. A rekreáció pedig nem más, mint tánc. Az az önfeledt tánc, amikor a ritmusnak átadja magát az ember, és az összehangolt mozdulatok miatt a csoportdinamika a táncolót és a szemlélőt is magával ragadja. Merthogy persze hogy vannak más látogatók is! Látványosság ez, amit a börtön üzemeltetői is tudnak, de ennek ellenére magával ragadja az embert az abszurditás hangulata, amit a táncoló és vidám rabok látványa ad.
Iwahig, a kísérleti büntetőtelep
A rabok ugyanakkor nem csak táncolni tudnak, hanem apró mütyüröket, kezdetleges kézműves termékeket is létrehoznak, amit kisebb-nagyobb sikerrel értékesítenek is ebben, a Puerto Princesatól alig 14 kilométerre található börtönben. Az Iwahig börtönt még az amerikaiak hoztak létre az 1900-as évek elején. Az akkor itt szigorúan őrzött börtön volt, ami a II. világháború idején amerikai támaszpontként és persze, majd az eredeti funkcióját betöltve, börtönként is funkcionált.
Nagyjából 25 ezer négyzetkilométeren terül el a börtön, amelynek eltérő biztonsági fokozatai vannak. A maximum security – vagyis a fokozott biztonsági – rész lakóival nem lehet találkozni, csak az enyhe és a közepes besorolású rabok jöhetnek-mehetnek, szinte szabadon. Vannak, akik igazi fülöp-szigeteki üzenetekkel tarkított falfestéssel foglalatoskodnak, mások mezőgazdasággal, megint mások gépjárműszereléssel töltik ki az idejüket napközben, este meg mennek vissza a házaikba. A triciklist egy fabungalóra mutat, az ott lakó már vagy öt éve nem kéne, hogy itt legyen, de kérvényezte, hogy maradjon, és itt élhessen. “Itt találta meg a békéjét” – teszi hozzá a magyarázatot. Amúgy az egész büntetőkomplexumot inkább egyfajta elfeledettség, békés hangulat jellemez, amit a jelen lévő őrök jelenléte sem tesz morózusabbá.
Nem mindenki rossz ember
Iwahig a maga nemében egy okosan üzemeltetett, és jól kommunikált kísérleti büntetőtelep, ahol a többi fülöp-szigeteki börtönhöz mérten messze jobbak a körülmények. Az üzemeltetéshez természetesen a rabok is hozzájárulnak, jelenlétükkel, munkájukkal, és persze, a beeső érdeklődőtől beszedett adománypesokkal.
“Ezek nem rossz emberek. Illetve nem mindannyian”
– mondja a triciklis sofőr, mikor kihajtunk a völgyből. Felfelé, a zöld sok árnyalatában játszó hegyek felé mutat. “Ez az egész a börtön. Ilyen környezetben ki ne lenne idővel jó? Mert az emberek általában jók, csak néha letévednek az útról, de Isten ott van, és mindenkinek segít.
Fülöp-szigeteken az Isten-szeretet olyan mértékű és annyira természetesen kedves, hogy nincs olyan ateista, aki ne adózna egy néma főhajtással a másik fülöp-szigeteki csoda előtt. És az úton visszafelé, a soktonnás teherautók közt lavírozva is bevillan az üzenet: God save me.
