Utazás
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 16. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a sámánok, gyógyítók szigete
Nevezték már a tűz és a boszorkányok szigetének is Siquijort, ezt a fülöp-szigeteki kis szigetet, ami nem csak természeti adottságai, hanem monda- és hiedelemvilága miatt is az egyik legérdekesebb megállóm lett az egész délkelet-ázsiai utam során. A siquijori gyógyítók közül eggyel sikerült is találkozni a sziget közepén elterülő dzsungel mélyén.
A spanyolok Siquijort „Isla del Fuego” -nak vagy a „tűz szigetének” hívták, mivel a spanyol gyarmatosítás során hatalmas szentjánosbogarakkal találkoztak. A filippínók Siquijort „misztikus szigetnek” tekintik, a varázslók, a gyógyítók, és a természetfeletti történetek miatt. Hogy ezekből mi igaz, és mi nem, nehéz megmondani. Az biztos, hogy 2004-ig nem nagyon volt felkapott idegenforgalmilag ez a sziget, a fülöp-szigetekiek elkerülték, tartottak a hírétől. Akkor még cikkeztek egy fura halálesetről, ami szerint a sziget belsejében találtak egy tetemet, amely ki volt véreztetve. Sokak szemében ez is a vámpírizmusról szóló mendemondákat erősítette meg, míg mások a trandicionális gyógyításhoz kötötték az emberáldozatot. Egy biztos, hiedelemekből és babonákból másutt annyit nehéz találni, mint amennyivel az ember ezen a kis, 340 négyzetkilométeres szigeten szembesül.
Hírek persze mindig is voltak. Az egyik legtöbbet emlegetett az az, amikor Imelda Marcos, a hírhedt Ferdinand Marcos diktátor felesége a ‘70-es években bőrbetegségben szenvedett, és hiába próbálták az orvosok meggyógyítani, nem sikerült. Ezért aztán helikoptert küldött a fővárosból, Manilából az ország középső részén, Viyasas államban lévő Siquijorra, hogy az akkori leghíresebb gyógyító, Boscia Bulongon kezelje. Senki sem tudta megmondani, hogy mennyi pénzzel tért haza a sziget elsőszámú fehér varázslója, de hiába volt óvó amulett, és golyó- és késbiztosság, Bulongont a kapzsi unokája segítette át a másvilágra, igaz, jóval később.
“Fura egy sziget”
Amikor Dumagetében Erna nénit, a dumageti Abberise panzió lelkét kérdem Siquijorról, az addig beszédes nőszemély hirtelen elhallgat és mintha kényelmetlenül érezné magát, és annyit mond, ott a múzeum, nézzek körül ott először. A dumaguete-i Silliman Egyetemi Múzeumba akad is kiállítva jónéhány tradícionális gyógyszer, és bábu, ami miatt sokan azt vallják, Siquijorban mindmáig létezik a boszorkányság, de Erna néni szerint jobb azt úgy hagyni, ahogy van. “Nem kell oda menni, Dumagetében is van látnivaló elég” – mondja. Aztán persze csak jó utat kíván, azért hozzáteszi, fura az a sziget.
Amúgy Siquijor kicsit tényleg más világ még most is, amikor bő tíz éve küföldi turisták is kezdik szép számmal felkeresni. A többség persze nem a hiedelmek, hanem a természeti csodák és a lazaság miatt megy erre a szigetre, ami – ahogy előző cikkünkben írtuk is – tényleg áraszt magából egyfajta mély nyugalmat. Siquijor nem az a hely, ami rohamléptekben lenne érdemes felfedezni. És bár tényleg gyorsan bejárható, érdemes letérni a szigetet körülölelő főútról, és elidőzni a kisebb falvak még kisebb utcáinak sarkán beszélgető helyiekkel.
“Csak hegynek fel menjen, ne féljen, biztonságos” – mondja az egyik ácsorgó, miközben cigarettára gyújt, és amíg a 125 köbcentis motorra kaptatok felfele az elég meredek betonúton, nem sok időm van arra, hogy azon mélázzak, mire is értette azt, hogy biztonságos. Az odatalálás lényegében véve az volt, bár két órányi dzsungel-motorozás volt a hátam mögött, míg San Antonio es Cantabon között meghúzódó településig elértem. Az egyik helyi szerint itt van az sziget legrégebbi gyógyító-család leszármozottja. Juanita Torremocha, miután leültet a gyógyító háza verandájára, mondja is, ő az ötödik a családjában, aki ezzel foglalkozik. “Gyógyítok. Én nem kaptam a tudást, én beletanultam” – kezd bele a történetébe. Juanita Torremocha apja, Pedro “Endoy” Tumapon haláláig a sziget legnagyobb tekintélyű gyógyítója volt. ‘Még gyerekként kezdtem vele eljárni, kiszöktem, és kimentem vele a mezőre, a hegyekbe, amikor gyógyfüveket ment gyűjteni, később kiküldött egymagamban is, amikor már látta, van érzékem hozzá” – mondja Juanita, miközben férje, Noel az udvar közepén bábukat farag. “A rontás ellen” – mondja, mikor látja, hogy figyelem.
A Fehér hölgy és az ajándék
Juanita közben visszatér a gyógyító házból, üvegeket tesz az asztalra, egymás után elrendezgeti. “Nagypéntek előtt hét héttel kezdünk neki a begyűjtésnek, jobbára csak mi, akik itt élünk, mi tudjuk, hogy a dzsungelben merre vannak azok a gyógynövények, amelyekből aztán különböző főzetek készülnek” – mondja, közben a nagyobbik üvegre teszi a kezét. “Ami például ebben van, azt a betegség függvényében keverjük a többi főzettel, minden eset egyedi”. Arra a kérdésre, hogy honnan a tudás, magától értetődően mondja az ötvenes évei körül járó nő, hogy természetesen a Fehér hölgy adománya.”Arra a kérdésre, hogy ki is a Ferhér hölgy, Juanita kedvesen csak annyit mond, a Szűz Mária küldte a földre, nagyobb mint a hegyek – mutat hátra, a hegyek felé – bölcsebb mindenkinél, és ő minden tudásunk forrása. Az apjának – állítása szerint – megjelent a Fehér hölgy, és ő így kapta meg azt a tudást, ami révén emberek ezreinek adhatott gyógyulást. “Ez nem is tudás, ez ajándék volt az ő esetében” – teszi hozzá.
Akár ajándék, akár tudás, azok a főzetek, amit Siquijor szigetén készülnek, páratlanok. Az egész országból érkeznek gyógyítók, hogy a húsvét nagypénteken elkészült főzetekből vegyenek, és aztán azokkal otthon gyógyítsanak. A siquijori beavatott gyógyítók több száz alapanyagot gyűjtenek össze, mennek a hegyekbe, a tengerbe, a barlangokba, a templomokba és a temetőkbe azokért. “Növényeket, tengeri csillagokat, medúzákat, és még számtalan mást is begyűjtünk – ” sorolja is azok tagalog elnevezését, de néma bólogatáson kívül sok másra nem futja a részemről.
“Persze, most is jönnek betegek”
– lepődik meg a kérdésen, amikor azt tudakolom, hogy így, 2020-ban vannak e még olyanok, akik hisznek a rontásban. “Rontás, átok bárkin lehet, csecsemőn éppúgy, mint idős emberen. Ez nem kor és nemfüggő. Rosszakarók mindig vannak” – folytatja. “Olyan is volt, akit rákkal diagnosztizáltak, de az nem rák volt, hanem átok. Segítettünk rajta” – bólint a férje felé, aki a tűzrakásban égeti ki a fadarabokat. “Ne értsen félre, a rákos sejteket nem tudjuk eltűntetni, de van olyan eset, amikor a nyugati orvoslás rákként lát valamit, amit mi viszont átokként azonosítunk”
Minden megfér egymással, és ez így van jól
Látja, hitetlenkedek. “Volt egy magas rangú hivatalvezető Dumagetében. Nagyon erős hasi fájdalmai voltak, amit nem tudtak a városban meggyógyítani, elment így Manilába is, de ott sem kúrálták ki belőle. Végül elkerült ide is, mondta, nem hisz ebben, de nem volt már más választása. Két kezelés után már jó volt. A Fehér hölgy, a mi urunk és a gyógynövények segítettek” – mondja, közben rendezgeti az asztalt. Az illető azóta évente küld adományokat – teszi hozzá. Mondjuk, adományból akad nyugati is, a gyógyító házat német állami segítséggel sikerült pár éve felhúzniuk, azt követően, hogy egy német diplomatán is segített Juanita. “Addig a betegekkel egy helyiségben aludtunk. Azóta van ez a szép ház – vezet körbe – itt mindenki kényelmesen elfér. Nagyjából úgy, ahogy a hiedelem, a babona, és a vallás is kényelmesen megfér együtt ezen a helyen a XXI. században.
“Nem kell hinni benne, de ha hiszel, előbb gyógyulsz.
Mi pár tucatnyian itt a dzsungelben pedig azért vagyunk, hogy gyógyítsunk, ameddig az erőnkből telik, és vigyázzunk arra, ami ezt lehetővé teszi – tárja szét a karját, és mutat körbe, a mindent körülölelő mélyzöld dzsungelre.
“Elkezdett építkezni itt valami külföldi cég” – mondja, mikor már kíséri ki a kapuig, majd felénéz, és láthatóan nem örül neki. “Itt, a dzsungel mélyén, érti?” Majd a fejét csóválva, mondja, hogy menjek balra, majd egyenesen, az a jó út, ne térjek le róla, azon alig óra alatt lejutok San Juanba, a rontástól védő amulettet pedig megsimogatja, úgy bocsát az utamra.
(Siquijoron még a koronavírus előtt jártunk, most nem tanácsos arra menni, illetve nem is nagyon lehet, minthogy az ország vezetése lezárta a reptereket.)
a napi friss rövideket is szeretnél, kövess a twitteren, ha bírod a TikTokot, itt is megtalálsz, kövess be!
Ha kíváncsi vagy, a sorozatunk összes részét itt megtalálhatod:
2019-2020:
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 1. rész: Miért utazzunk Délkelet-Ázsiába?
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 3. rész: ünnepvárás izzasztó harminc fokban Délkelet-Ázsiában
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 4. rész: Milyen alkalmazásokat érdemes letölteni, ha utazunk?
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 5. rész: a Mekong-delta és a börtönsziget Vietnám igazi arca
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 6. rész: fontosak e szokások, ha utazunk, avagy borbélyhoz menni jó
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 7. rész: Ho Si Minh-város, vagyis Saigon, avagy az őrület mekkája
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 8.: Van-e pánik Délkelet-Ázsiában a koronavírus miatt?
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 9. rész: Thaiföldön megtalálták a koronavírus ellenszerét?
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 11. rész: Koh Rong Samloem, avagy búcsú az Old Soulstól
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 15. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a rejtett csoda
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 16. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a sámánok, gyógyítók szigete
2021:
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 17. rész: mennyire jó Thaiföldön nyaralni, a karantén árnyékában?
2022
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 20.: magyar pár a thai hospitel és a bürokrácia fogságában
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 21.: szinte minden a Samui sandboxról meg még kicsit más is
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 22.: thai Test and go 2.: same same but different
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 23.: avagy hogyan buliznak Covid idején?
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 24.: avagy mit csináljunk egy thai szigeten, ha második hete esik?
2023:
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 26: orosz megszállás alatt egy thai sziget
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 27: mutatjuk mint ne csinálj Thaiföldön (szigorúan 18+, videó)
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 28: milyen Thaiföldön a fűlegalizáció után?
Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 29: amikor embert darabolnak fel Koh Phanganon
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
