Utazás

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 15. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a rejtett csoda

A szerencse és a véletlen vezetett az “Isla de fuertes”, vagyis a tűz szigetére, amit a kétezres évek elejéig a belföldi turizmus is elkerült, mondván, a boszorkányok szigetére ki szeretne önként menni? Boszorkányok helyett gyógyítókat, mély dzsungelt és eldugott partokat lehet találni Siquijor szigetén, ami az egyik legemlékezetesebb megállóm az egész utazás során. Első rész.

Szí-kí-hor – tagolja Erna néni, a dumageti Abberise panzió lelke, mikor három napnyi magas láz és kórházi kezelés után kezdek magamhoz térni, és mennék tovább a ‘kedves emberek” városából Siquijor szigetére. Dumageteből a legkönnyebb ugyanis eljutni ide, a boszorkányok szigetére. Persze, előbb erőt kellett gyűjtenem, mert Coron szigetéről cebui átszállással úgy jutottam el Dumagetébe, hogy a lábamon alig álltam, és Erna néni  – mint később elmondta – eléggé aggódva főzte a gyömbérteát, majd a morningafa főzetet, ami az antibiotikumokkal együtt végül annyira összerakott, hogy pár nappal később vígan szálljak hajóra. Jobban mondva, valami kis úszó alkalmatosságba, mert hajók a rossz idő miatt nem jártak, ellenben a szigetről jött egy húsz férőhelyes katamarán – még a légkondi és a tömegturizmus előtt építették -, ami főként helyiekkel volt tele.

Siquijor első látásra olyan, ahova a backpackereken kívül szinte senki nem nagyon igyekszik. A másodikra is maradt ilyen. Jobbára mindenki a központba, Siquijor városkába érkezik, ami a sziget délnyugati csücskében pihen, és a szigetet körülölelő út keresztezi. Ennek ellenére nem sokan maradnak meg itt, inkább szétnéznek a szigeten. Mondjuk, sok időbe nem telik ez, ha jobban nekiszalad az ember, bő két óra alatt vígan körbemotorzhatja a szigetet, és kedvére válogathat a nyugisabbnál-nyugisabb települések között. Én délkeletre, San Juan felé vettem az irányt, ami az expatok körében is népszerű kis falu, nem utolsó sorban hosszú partja és viszonylagos kiépítettsége miatt, no meg azért, mert itt van az ‘új Boracay’, a Paliton beach

San Juan tisztes kis település, templommal, piaccal és persze az elmaradhatatlan kosárlabda pályával, ahol még késő este is dobálnak a helyi srácok. Meg persze kocsmával. Az egyik, a Get Wrecked beach bar olyan, mintha egy ausztrál filmből maradt volna itt, a statisztákkal és azok helyi csajaival. Igaz, ahogy az épület úgy a benne lévők is inkább az hatvanas éveiket tapossák, és helyi sajátosságok egyikeként, a ronggyá tetovált ausztrálok mellől nem hiányozhatnak a húszas-harmincas éveikben jártó filipinák. És itt nem prostitúcióról van szó, hanem klasszik együttélésről, a leoltásokból legalábbis erre lehet következtetni. 

Amúgyis jellemző San Juanra, hogy elég sok hatvan körüli európai, illetve ausztrál ver itt tanyát. Dumagetéből teszik át sokan a székhelyüket ide – Dumaguete pár éve még a legjobb választás volt, ha valaki nyugdíjasként le akart volna telepedni. Ma úgy néz ki, kezdenek inkább a szigetek felé tendálni az olaszok, németet és franciák, hogy kávézót, éttermet nyissanak, és tanuljanak bele a szakmába, az otthoni létet és nyugdíjat valami aktív életbe forgatva át. A tulajdonosok ugyan korosabbak, de a személyzet és a vendégek átlagéletkora általában a húszas-harmincas éveket karcolja. Ahogy sok esetben másutt is, német és skandináv hátizsákosok járnak elöl, őket követik a merülés szerelmesei, merthogy San Juanban akad jó pár PADI hitelesített búváriskola, és jó pár merülésre kiváló hely. Ezeken túl persze akadnak olyan partok, amelyek ha nem is verik mondjuk a Koh Rong Samloen-i Clearwater-bay-t, de egy erős hümmögést kiváltanak az emberből, mikor komótosan lezöttyen a partra egy San Miguel sörrel a kezében. 

Siquijor mondjuk tényleg nem az a hely, ahol rohanni kellene. A sziget eleve egy mondavilág bűvöletében él; boszorkányok –  akik tulajdonképpen inkább gyógyítók (erről következő részben) – lakják, akik szellemeket idézve ártanak (inkább gyógyítanak), a dzsungel mélyéből.

Az emberek istenfélő hitük ellenére vagy éppen emiatt is,  mélyen hisznek a babonákban és hiedelmekben, és mindez jól megfér  azzal, hogy rohanós és őrült 2020-at írunk. A kétezres évek elején a belföldi turizmus is elkerülte a szigetet, az emberek féltek, leginkább attól, hogy nekik is ártanak majd, és a mendemondák szerint napkeltétől napnyugtáig volt csak tanácsos jönni-menni a szigeten. Állítólag 2004-ben, a dzsungelben talált, kivéreztetett férfitetem egy szertartás részeként lett feláldozva (persze, fel-fel bukkantak olyan hangok, hogy ez bizony vámpírizmus volt), aztán kezdek elcsendesedni az ajvékolások, és lassan a külföldiek is rákaptak erre a szigetre. 

Siquijor, ahol lelassulsz és elmélyedsz

A szigetnek tényleg van egy egyedi hangulata, jobban mondva, inkább egy rezgése. Valahogy olyan érzése van az embernek – főként ha az ezeréves Baleta fa felé, vagy valmelyik vízesés környékén száll le a robogóról – , hogy mély nyugalom és elmélyültség keríti hatalmába. A tengerparti megállók inkább szólnak a naplementenézésről és a kellemes, laza bulizgatásról, de ha veszi magának a fáradtságot az utazó, és bemerészkedik a dzsungelbe, olyan ösvényeken tud eltévedni, amiről jószerivel csak a helyiek tudnak, és persze ők azok, akik útba tudják igazítani, ha egy igazi gyógyítót akar felkeresni. Merthogy a gyógyítók tényleg vannak, és gyógyítanak. A következő részben egy olyanról olvashattok riportot, aki ötödik generációs gyógyítóként mesél a hidelemvilágról, s füvek és fák, a természet hatalmáról és az emberek kétkedéséről. 

RÖVIDEN:

Hogyan is menjünk? 

Siquijor az ország közepe tájékán, Visayas államban, Dumaguete városától nagyjából egy órányi hajózásra van. Dumagetébe pedig legegyszerűbben Cebuból juthatunk el, alig egy óra a repülési idő, és ha időben vesszük meg a jegyet, egy kiadósabb vacsora árából a “kedves emberek” városában lehetünk. Negros Oriental központjába persze hajóval is mehetünk, szintén Cebuból, ahonnan ugyanakkor simán elhajózhatunk Boholra, és az északi szigetéről is meg lehet közelíteni, onnan is jönnek szép számmal a csöppnyi, 340 négyzetkilométeres szigetre. 

Mikor menjünk? 

Novembertől áprilisig javasolják, de inkább december és március között érdemes menni, amikor még nincs nagy hőség. Január-február környékén turistából nem sok akad, később viszont a tenger lesz tisztább és jobb merülésre. 

Kinek és mennyi időre ajánlott

Ha resort kell, akkor inkább Boracay vagy Bohol, és ott Panglao. Ez a sziget még a lazább, hátizsákos, kényelmetlenségeket is bevállalóknak ajánlott. Az árakat tekintve elmarad Corontól és El Nidotól, de drágább mint Dumaguete, hiszen szinte mindent onnan hoznak. Jó esetben még 3-5 év, és a tömegturizmus elkezdi szépen a saját képére formálni, így aki kíváncsi az egyik legjobb Fülöp-szigeteki helyre, a helyi Koh Phangara, annak igyekeznie kell, már amennyiben a covid is úgy akarja. 

(Siquijoron még a koronavírus előtt jártunk, most nem tanácsos arra menni, illetve nem is nagyon lehet, minthogy az ország vezetése lezárta a reptereket.)

Ha napi friss rövideket is szeretnél, kövess a twitteren, ha bírod a TikTokot, itt is megtalálsz, kövess be!

Ha kíváncsi vagy, a sorozatunk összes részét itt megtalálhatod:

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 1. rész: Miért utazzunk Délkelet-Ázsiába?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 2. rész: Hot pot avagy miért (ne) menjünk Phu Quock szigetére, Vietnámba?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 3. rész: ünnepvárás izzasztó harminc fokban Délkelet-Ázsiában

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 4. rész: Milyen alkalmazásokat érdemes letölteni, ha utazunk?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 5. rész: a Mekong-delta és a börtönsziget Vietnám igazi arca

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 6. rész: fontosak e szokások, ha utazunk, avagy borbélyhoz menni jó

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 7. rész: Ho Si Minh-város, vagyis Saigon, avagy az őrület mekkája

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 8.: Van-e pánik Délkelet-Ázsiában a koronavírus miatt?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 9. rész: Thaiföldön megtalálták a koronavírus ellenszerét?

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 10. rész: Kambodzsában Kampot és Kep a neked való hely, ha lejönnél a térképről kicsit

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 11. rész: Koh Rong Samloem, avagy búcsú az Old Soulstól

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 12. rész: Puerto Princesa, ahol börtönben lenni élvezet

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 13. rész: Fülöp-szigetek: mire ügyeljünk Palawanon, avagy Port Barton, amit még nem evett meg a tömegturizmus reggelire

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 14. rész: Fülöp-szigetek, El Nido és Coron, amit már rég megevett meg a tömegturizmus reggelire

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 15. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a rejtett csoda

Délkelet-Ázsia szubjektív alsó 16. rész: Fülöp-szigetek, Siquijor, a sámánok, gyógyítók szigete

 

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Gamer
Ingyenes lett a GTA V
  • szerző:szaboakos
  • 2020. 05. 14.
Forma-1
Alonso kész a visszatérésre
  • szerző:szaboakos
  • 2020. 05. 19.